A haditechnika adásvételéről szóló szerződés 1982-ben jött létre. Az ügyletet magyar részről az egykori Technika Külkereskedelmi Vállalat (TKV) bonyolította. A megállapodás háromszázmillió dollárról szólt, a líbiaiak 44,5 milliót előlegként, majd 1991-ben további hatmilliót utaltak át az állami fegyvercég számlájára.
Magyarország a felderítőrendszer egy kisebb részét leszállította, ám az afrikai ország ellen 1992-ben – a Lockerbie-merénylet miatt – az ENSZ embargót rendelt el, így az ügylet megszakadt. Líbia 1997-ben vette fel újra a kapcsolatokat hazánkkal, és tárgyalásokat kezdeményezett a Horn-kabinet illetékeseivel. Csiha Judit (MSZP) volt privatizációs miniszter elvi megállapodást hozott tető alá a kamatokkal több mint hatvanmillió dolláros adósság egyhatodának elengedéséről.
Az egyeztetéseket az Orbán-kormány idején Faragó Csaba, az ÁPV Rt. akkori vezérigazgatója vezényelte. Hosszas tárgyalások után végül 28 millió dollárra sikerült lealkudni a líbiai követelést, amelyet Magyarország a mai napig nem rendezett.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő kérdésünkre közölte, a kabinet a 2002 áprilisában kötött megállapodás szerint jár el.
Lapunk úgy tudja, az egyezségben a két fél csupán annyit rögzített: Líbia elismeri, hogy követelése 28 millió dollár, amelyet Magyarország egy összegben fizet ki. Szakmai körökben nem értik a kormány halogató magatartását, mivel az afrikai ország a bíróságon az adósság teljes összegét, több mint hatvanmillió dollárt követel majd.
origo.hu
Debreceni VSC: Feltörték Brandon Domingues autóját
