Abszurd ajánlat

Egyöntetűen elutasították az európai vezetők Oszama bin Laden és az al-Kaida békeajánlatát. A brit külügyminiszter, Jack Straw szerint az üzenetet a maga értéke szerint kell kezelni. „Ez egy gyilkos szervezet, amely lehetetlen célokat akar megvalósítani a legerőszakosabb eszközökkel. Azt mondják, hogy míg mi az életet, ők a halált szeretik. Ez egy újabb kísérlet arra, hogy a nemzetközi közösséget megosszák.” Jacques Chirac egyértelműen kizárt mindenfajta tárgyalást a terroristákkal, és a spanyol szocialista kormány is ugyanezt tette. Az olasz külügyminiszter, Franco Frattini – akinek az országa éppen az egyik iraki olasz túsz megölését gyászolja – pedig úgy fogalmazott, hogy „a békeegyezmény Bin Ladennel elképzelhetetlen”. Németország szintén megvetéssel reagált az ajánlatra. „Terroristákkal és bűnözőkkel nem tárgyalunk” – mondta egy kormányszóvivő. Brian Cowen ír külügyminiszter hazájában, az uniós külügyminiszterek nem hivatalos tullamore-i találkozója előtt tartott sajtóértekezleten közölte: az európai kormányok válasza teljesen egyértelmű visszautasítás az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének előző napi nyilatkozatára. Az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA szerint az üzenetnek az a célja, hogy éket verjen Európa és az Egyesült Államok közé.
Nyilvánvaló, hogy az európai kormányok sohasem fognak tárgyalni és nem is tárgyalhatnak Bin Ladennel a békéről. Annak nagy része azonban, amit az üzenet tartalmaz – az európai közvélemény-kutatási eredmények szerint – nagyon is közel áll az európai lakosság többségének megítéléséhez. Emlékeztetni kell arra, hogy egy tavaly készült és nagy vihart felkavart közvélemény-kutatás szerint Európában a lakosság többsége Izraelt nevezte meg a világbékét leginkább fenyegető országként. Az európai lakosság 80 százaléka nem akarta az Irak elleni háborút, és mint utóbb kiderült, megalapozatlanok voltak azok a hírszerzési adatok, amelyek alapján az Egyesült Államok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának beleegyezése nélkül, tehát nemzetközi jogi értelemben törvénytelenül – a háborút elindította. Európa és Amerika közé sem az európaiak vernek éket, hanem maguk az amerikaiak, amikor a NATO-partnerek beleegyezése nélkül tesznek katonai lépéseket.
A tekintélyes konzervatív The Daily Telegraphban Dominic Cummings, egy New Frontiers (Új határok) nevű kutatóintézet igazgatója most arról ír, hogy a Bin Laden üzenetében foglaltakból „számos rész egyetértésre talál a nyugati egyetemeken és a televízióstúdiókban. Sőt, még néhány Daily Telegraph-olvasó is titokban egyetérthet vele.” Valójában azonban nem az említettek értenek egyet Bin Laden üzenetének nagy részével, hanem az üzenet jelentős részben olyan megállapításokat tartalmaz, amelyeket az európai közvélemény Bin Laden és üzenete nélkül is osztott.
Dominic Cummings arra is figyelmeztet, hogy ha le akarjuk győzni Bin Ladent, ne dőljünk be a trükkjeinek. Szó sincs azonban arról, hogy az európai közvélemény bedőlne Bin Ladennek, a baj inkább az, hogy nem hisz azon politika célszerűségében sem, amelyet az Egyesült Államok korábbi szövetségeseire nem hallgatva, önmaga alakít ki.
Mindez egyre sürgetőbben veti fel az európai közös külpolitika kérdését. Az iraki háború ugyancsak megosztotta az európai kormányokat. Ugyanakkor a különböző közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Európa lakossága sokkal közelebb van egy közös álláspont kialakításához, mint politikusai, akik inkább hajlanak a geopolitikai érdekek kényszere, mint saját választóik véleménye felé.