Az új jogszabály szerint a jelenleg parlamenti képviselet nélküli kisebbségi szervezeteknek a megméretésen való induláshoz bizonyítaniuk kell, hogy tagságuk az általuk képviselt kisebbség tizenöt százalékát teszi ki. Ráadásul az ország minden megyéjéből legalább háromszáz tagot kell toborozniuk.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának vezetője elmondta: a törvény jogi szempontból diszkriminatív, hiszen a parlamenti képviselettel nem rendelkező román pártoknál nem szabtak ilyen szigorú feltételeket. Hozzátette: a jogszabály alkalmazásánál politikai diszkrimináció történt. A fideszes politikus úgy véli, a romániai választási bizottság azzal, hogy a benyújtott támogató aláírások ellenére sem volt hajlandó nyilvántartásba venni – formai okokra hivatkozva – a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), tulajdonképpen a szervezet autonómiatörekvései ellen igyekszik fellépni.
*
Németh Zsolt és Braun Márton fideszes ET-képviselők javaslatát a strasbourgi szervezet további tizenhárom delegátusa írta alá, többek között a svájci Andreas Gross, az olasz Paoletti Tangheroni, a lengyel Andrzej Wielowieyski, Sali Berisa albán exállamfő és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának politikusa, Bauer Edit. A szokásos eljárást követve az ET vezetése egy-két héten belül az illetékes bizottságok napirendjére tűzheti a javaslatot. Mint azt a javaslat megállapítja, a román törvény nem egyeztethető össze az európai emberi jogi egyezmény, a kisebbségi keretegyezmény és az európai önkormányzati charta előírásaival. „Diszkriminatív szabályok, jogszabályok elfogadása, különös tekintettel olyan érzékeny területen, mint a választói jog, alapvetően lehetetlenné teszi egy demokratikus társadalom elidegeníthetetlen részének tekintett pluralizmus megvalósulását, és önmagában súlyos veszélyt jelent a demokrácia működésére Romániában” – áll a dokumentumban. Közben a romániai legfelső bíróság várhatóan ma hoz döntést az MPSZ fellebbezéséről. Amennyiben nem vizsgálja felül a választási bizottság döntését, könnyen lehet, hogy az ügy az Európai Emberi Jogi Bíróságon folytatódik – fogalmazott a volt államtitkár. Ugyancsak tegnap Szájer József, az Országgyűlés európai parlamenti megfigyelőcsoportjának fideszes tagja az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságában sérelmezte a román hatóságok eljárását. Mint arról a távirati iroda beszámolt, Szájer József az EP külügyi bizottságában kijelentette, hogy ez az eljárás ellentétes a demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartására vonatkozó koppenhágai kritériumokkal, amelyekhez EU-tagjelölt országként Romániának is tartania kellene magát. A bizottság tudomásul vette a képviselő tájékoztatását, elnöke, Elmar Brok pedig jelezte, hogy a testület levélben fordul a román hatóságokhoz, és tájékoztatást kér tőlük az ügyről.
Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: pártja nem kezd újabb aláírásgyűjtésbe. A kolozsvári Krónika írása szerint a székelyudvarhelyi polgármester ezt arra a felvetésre jelentette ki, hogy sokan azt ajánlották, gyűjtsék újra a jelöltállítás május nyolcadiki határidejéig a huszonötezer aláírást. „Nem csak a mostani helyhatósági választásokból áll az élet. Ennek a versenyfutásnak mi vagyunk az erkölcsi nyertesei, és ez olyan erőt jelent, amire hosszú távon építeni lehet” – fogalmazott az erdélyi politikus. Eközben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik képviselője a politikai pártok törvényének módosítását javasolja. Székely Ervin úgy változtatná a jogszabályt, hogy egy román állampolgár ne lehessen egyidejűleg tagja egyazon nemzeti kisebbség két vagy több szervezetének, amelyek jelölteket állítanak a választásokon. Az RMDSZ politikusának javaslata tulajdonképpen az RMDSZ honatyáira és helyi választmányának tagjaira vonatkozik, akik ugyanakkor az MPSZ vagy más, a helyhatósági választásokon induló alakulat tagjai is egyben.
origo.hu
Halálos motorbaleset történt az M3-ason – fotók
