Március végére tízmilliárd euróra csökkent a nemzetközi tartalékok értéke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint. A jelenlegi jegybanki tartalékok így február végéhez képest 489 millió euróval, egy év alatt pedig két és fél milliárd euróval lettek alacsonyabbak. Tavaly januárban az MNB tartalékai még meghaladták a tizennégymilliárd eurót, az akkori szint azonban jóval magasabb volt, hiszen a jegybank a forint elleni spekuláció következtében – a forint erősödését fékezve – több mint hárommilliárd euró vásárlására kényszerült. Az adatok szerint a következő hónapokban a tartalékok folyamatosan csökkentek, a jelenlegi állomány azonban már a szokásos tartalékolási szint alá süllyedt. A jegybank a tartalékok csökkenését kötvényeladással indokolta, ám véleményük szerint az állomány jelenleg nincs a szokásos szint alatt. Hazánk gazdasági helyzetéről és a jegybank előtt álló feladatokról ír a Financial Times tegnap megjelent cikke.
*
A tekintélyes brit gazdasági és politikai lap szerint a múlt évi válsághelyzet végleg eloszlatta az euró 2008-as bevezetéséhez fűzött reményeket, s a kormány egy hónapon belül bejelenti a 2009-es vagy 2010-es csatlakozási dátumot.
A magas államháztartási és a fizetésimérleg-hiány miatt a befektetők majdnem hatszázmillió eurót vontak ki a magyar piacról egy év alatt, melynek következtében a jegybank kénytelen volt fél éven belül hat százalékkal megnövelni az alapkamatot – írja a Financial Times, amely bukott valutának nevezi a forintot. A cikk szerint számos elemző úgy véli, hogy a forint stabilizálásával és az elmúlt hónapok folyamatos árfolyam-ingadozásának megszüntetésével a jegybank különösen kockázatos feladatot vállalt el. A lap úgy véli, hogy az utóbbi hetekben történt két szerény mértékű alapkamat-csökkentés abba az irányba mutat, hogy a gazdaságpolitika fokozatosan a normális szintre kívánja csökkenteni a kamat mértékét.
Az Európai Bizottság tegnap hozta nyilvánosságra az unióhoz május elsején csatlakozó országokról készült jelentését. A gazdasági fejlődés élén a három balti ország áll öt százalék feletti GDP-ütemmel, de Lengyelországban és Szlovákiában is négy százalék feletti növekedés várható. A magyar gazdaságra vonatkozóan a beszámoló a Pénzügyminisztérium által meghatározottnál rosszabb gazdasági mutatókat jósol az idei évre. A bizottság számításai szerint az előirányzottal ellentétben 4,9 százalékos lesz az államháztartás 2004. évi hiánya. Az infláció átlaga a tíz csatlakozó országban 3,8 százalékot ér majd el, Magyarországon ugyanakkor az átlagos mérték majdnem kétszeresének megfelelő, 6,9 százalékos pénzromlás várható – derül ki a jelentésből.
origo.hu
Elsőfokú riasztást adott ki a HungaroMet
