Egyre kevesebb a börtönlakó

A kormányváltás óta csökken a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak száma – derül ki a legújabb felmérésekből. Ez a folyamat szoros kapcsolatban van azokkal a jogszabályi változásokkal, amelyeket tavaly fogadtak el a kormánypártok.

Szakács Árpád
2004. 04. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folyamatosan emelkedett a börtönlakók száma az utóbbi években, 2003-ban azonban ez megváltozott. Az 2004. április 2-i statisztikák 16 856 fogvatartottról (elítéltek, előzetesben lévők, kényszergyógykezelésre utaltak, illetve a 84 elzárt) adnak számot, ami csaknem ezer fővel kevesebb, mint a kormányváltás után. A csökkenés szoros kapcsolatban lehet azokkal a jogszabályi változásokkal, amelyeket tavaly fogadtak el a kormánypártok. Ilyen módosítás volt például, amikor 2003 márciusában a többszörös visszaesők és a bűnszövetkezet tagjaiként bűncselekményeket elkövetők részére is engedélyezték a feltételes szabadlábra bocsátást. Ezenkívül enyhültek a büntetési tételek is, például kevésbé szigorúan ítélik meg a drogterjesztői magatartásokat vagy a drogkereskedelem bűncselekményét. A büntetőeljárási törvény tavalyi módosítása az előzetes letartóztatottak számát befolyásolta, ugyanis többek között bevezették az óvadékot, de változtak a házi őrizet szabályai is.
*
A statisztikákból az is kiderül, hogy 2003-ban már kevesebb bűncselekményt regisztráltak. Amíg az előző kormány idején volt olyan év, amikor mintegy 15 százalékkal is csökkent a bűncselekmények száma, addig tavaly ez az arány 1,8 százalékra mérséklődött, vagyis összesen 413 343 bűncselekmény vált ismertté.
A börtönbüntetését töltő 12 853 elítélt fele visszaeső, akik nagyrészt 30–50 évesek. Az első bűntényesek között a 18–24 éves korosztály tagjai vannak a legtöbben. Jelenleg 215 személy tölti életfogytig tartó szabadságvesztését. A börtönök telítettsége 150 százalékos.
A büntetőpolitika a legutóbbi választási kampányban is nagy szerepet kapott. Az előző kormány kitartott a szigorítások mellett, azzal érvelve, hogy kormányzásuk alatt 600 ezerről 450 ezerre csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. A jelenlegi kormánypártok ezzel szemben szemléletváltást hirdettek, azt állítva, hogy a konzervatív büntetőpolitika nem vezet eredményre. Szocialista politikusok 2002-ben többször is felszólaltak, hogy a parlament bizonyos esetekben fontolja meg az amnesztia lehetőségét az elítéltekkel kapcsolatban. Például Szanyi Tibor jelenlegi államtitkár a választások előtt a Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai részlegében is látogatást tett. Akkor az MSZP üzenete eljutott a célcsoporthoz – fogalmazott a választások után Áder János (Fidesz) frakcióvezető, ugyanis a kőbányai börtönben a rabok 95 százaléka a szocialistákra voksolt.
*
Az 1991–2002 közötti ítélkezési gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy a közvádas eljárásban jogerősen elítélt felnőttek esetében leggyakrabban alkalmazott jogkövetkezmény a pénzfőbüntetés – derül ki Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium főtanácsadójának legújabb tanulmányából. Az adatok szerint a jogerősen elítélt 936 848 felnőtt mintegy felénél alkalmazták a bíróságok ezt a büntetési formát. A fiatalkorúak mintegy öt százalékát ítélték jogerősen pénzfőbüntetésre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.