Folyamatosan emelkedett a börtönlakók száma az utóbbi években, 2003-ban azonban ez megváltozott. Az 2004. április 2-i statisztikák 16 856 fogvatartottról (elítéltek, előzetesben lévők, kényszergyógykezelésre utaltak, illetve a 84 elzárt) adnak számot, ami csaknem ezer fővel kevesebb, mint a kormányváltás után. A csökkenés szoros kapcsolatban lehet azokkal a jogszabályi változásokkal, amelyeket tavaly fogadtak el a kormánypártok. Ilyen módosítás volt például, amikor 2003 márciusában a többszörös visszaesők és a bűnszövetkezet tagjaiként bűncselekményeket elkövetők részére is engedélyezték a feltételes szabadlábra bocsátást. Ezenkívül enyhültek a büntetési tételek is, például kevésbé szigorúan ítélik meg a drogterjesztői magatartásokat vagy a drogkereskedelem bűncselekményét. A büntetőeljárási törvény tavalyi módosítása az előzetes letartóztatottak számát befolyásolta, ugyanis többek között bevezették az óvadékot, de változtak a házi őrizet szabályai is.
*
A statisztikákból az is kiderül, hogy 2003-ban már kevesebb bűncselekményt regisztráltak. Amíg az előző kormány idején volt olyan év, amikor mintegy 15 százalékkal is csökkent a bűncselekmények száma, addig tavaly ez az arány 1,8 százalékra mérséklődött, vagyis összesen 413 343 bűncselekmény vált ismertté.
A börtönbüntetését töltő 12 853 elítélt fele visszaeső, akik nagyrészt 30–50 évesek. Az első bűntényesek között a 18–24 éves korosztály tagjai vannak a legtöbben. Jelenleg 215 személy tölti életfogytig tartó szabadságvesztését. A börtönök telítettsége 150 százalékos.
A büntetőpolitika a legutóbbi választási kampányban is nagy szerepet kapott. Az előző kormány kitartott a szigorítások mellett, azzal érvelve, hogy kormányzásuk alatt 600 ezerről 450 ezerre csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. A jelenlegi kormánypártok ezzel szemben szemléletváltást hirdettek, azt állítva, hogy a konzervatív büntetőpolitika nem vezet eredményre. Szocialista politikusok 2002-ben többször is felszólaltak, hogy a parlament bizonyos esetekben fontolja meg az amnesztia lehetőségét az elítéltekkel kapcsolatban. Például Szanyi Tibor jelenlegi államtitkár a választások előtt a Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai részlegében is látogatást tett. Akkor az MSZP üzenete eljutott a célcsoporthoz – fogalmazott a választások után Áder János (Fidesz) frakcióvezető, ugyanis a kőbányai börtönben a rabok 95 százaléka a szocialistákra voksolt.
*
Az 1991–2002 közötti ítélkezési gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy a közvádas eljárásban jogerősen elítélt felnőttek esetében leggyakrabban alkalmazott jogkövetkezmény a pénzfőbüntetés – derül ki Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium főtanácsadójának legújabb tanulmányából. Az adatok szerint a jogerősen elítélt 936 848 felnőtt mintegy felénél alkalmazták a bíróságok ezt a büntetési formát. A fiatalkorúak mintegy öt százalékát ítélték jogerősen pénzfőbüntetésre.

Videón a rekordméretű harcsa – százhat kiló volt a hal