Jelentéstervezet Demeter Ervintől
A Demeter Ervin által készített jelentéstervezet a brókerbotrány azon részletére helyezi a hangsúlyt, amelyről a Tóth Károly-féle anyag említést sem tesz, mégpedig a közpénzek megjelenésére a pénzügyi visszaélésekben.
A bizottság fideszes elnöke által készített dokumentum a K&H-nál történt pénzügyi visszaélések felderítését közvetlenül megelőző, úgynevezett Pannonplast-üggyel kezdi a botrány elemzését. A dokumentum megállapítja, hogy 2003 márciusában döntő mértékben költségvetési források bevonásával történt a Pannonplast Rt. részvényeinek magáncélú felvásárlása. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke a bizottság kérdéseire írt válaszában részletesen kifejti a műanyagipari cégben történt befolyásszerzés körülményeit. Ezek alapján a jelentéstervezet leszögezi: a Britton Kft. és a Kartonpack Rt. 2003. március 10-én összesen 754 800 000 forintért végrehajtott Pannonplast-részesedés-vásárlását az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. forrásai valószínűsíthetően teljes egészében, de legalább 466 000 000 forint erejéig finanszírozták, míg a PEVDI Kft. március 19-i, több mint 468 millió forint értékű részvényvásárlását 273 125 500 forint erejéig szintén a sztrádacégtől származó átutalás tette lehetővé. A gyanús tranzakció pénzügyi hátterét abból a több mint 16 milliárd forintból biztosították, amelyet az ÁAK utalt a K&H Equities Rt.-nél vezetett ügyfélszámlájára 2002. december 12. és 2003. február 6. között. A bizottság megvizsgálta azt is, miként juthatott egy állami vállalat ilyen nagy összegű szabad pénzeszközhöz, és kiderítette, hogy ezt a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. bocsátotta a cég rendelkezésére. Ez úgy történt – olvasható a dokumentumban –, hogy az NA Rt. közvetlenül az említett pénzmozgásokat megelőzően módosította a földterületszerzés finanszírozására vonatkozó gyakorlatát, amelynek következtében az utófinanszírozásról az előfinanszírozásra tért át. Ezzel kapcsolatban a testület megtárgyalta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) témában született jelentését, amely az alábbi következtetéseket vonta le:
– Az ÁAK a K&H Equities Rt.-vel folytatott ügyletei során kockáztatta a rendelkezésére bocsátott közpénzeket.
– Az ÁAK vezetői súlyos és sorozatos mulasztásokat követtek el, amikor nem ellenőrizték a közpénzekkel történő tőzsdei ügyleteket, valamint akkor, amikor ezeket utólag legalizálták.
– Az NA Rt.-nek semmilyen szakmai indoka nem volt arra, hogy az utófinanszírozásról áttérjen az előfinanszírozásra, ezzel segítve elő, hogy a K&H Equities Rt.-hez került több milliárd forintnyi közpénzt magáncélokra lehessen felhasználni.
A Demeter-féle tervezet kiemelt figyelmet fordít a Medgyessy-kabinet 2002. december 27-i rendeletére, amely – a politikus szerint – „jelentősen megkönnyítette” a pénzügyi visszaélések végrehajtását. Az intézkedés eredményeként ugyanis egy ügyfél az értékpapírügyletekből származó pénzét bármely bankszámlára utaltathatja. Ismeretes, hogy Kulcsár Attila és tettestársai a K&H brókercége partnereinek befektetéseit off-shore vállalkozások közbeiktatásával sikkasztották el. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi kormányzat az Orbán-kormány e témában hozott – az EU-val a terrorizmus elleni harc érdekében –, közösen kidolgozott rendelkezéseit módosította. Demeter Ervin jelentéstervezetében kifogásolja, hogy a kérdéses kormányülés jegyzőkönyvét, illetve hanganyagát hiába kérte Kiss Péter kancelláriaminisztertől, ő nem bocsátotta azt a vizsgálóbizottság rendelkezésére. A fideszes politikus úgy véli, hogy tisztázni kellett volna a rendelet megalkotásának körülményeit.
A bankbotrányt vizsgáló bizottság elnöke az általa készített javaslatban megállapította azt is, hogy a jelenlegi kormány folyamatosan nyomást gyakorol a Pannonplast-ügyet felderítő és nyilvánosság elé táró PSZÁF-re. Ennek részei a kormánypárti politikusok sokszor a fenyegetés határáig elmenő nyilatkozatai, a különböző állami szervek által megindított, de eredménytelenül zárult vizsgálatai, valamint a PSZÁF jogállásának módosításáról szóló törvény váratlan előterjesztése és elfogadása – olvasható a tervezetben. Ez utóbbinak az alapvető célkitűzése a Szász Károly felügyeleti elnöknek az eltávolítása – állapítja meg Demeter Ervin, akinek jelentéstervezetéből az alábbiakban szó szerinti idézeteket közlünk.
VIP-lista, azaz a kiemelt ügyfelek
Kulcsár Attila egy több mint százfős listát állított össze azokról a személyekről, gazdasági társaságokról, akik a K&H Equities Rt. kiemelt ügyfelei voltak. A brókercég VIP-ügyfelei közé nem volt könnyű bejutni, hiszen ahhoz legalább 30 millió forintos indulótőkére és meglehetősen jó összeköttetésre volt szükség. A klubtagságot elnyerőket ugyanakkor Kulcsár Attila 15-20 százalékos éves hozammal kecsegtette. A listán szereplő társaságok, magánszemélyek egy része esetében meglehetősen erős szocialista kötődés mutatható ki. A VIP-ügyfelek között számos baloldali elkötelezettségű médiaszereplő is megtalálható. A bankbotrányt vizsgáló bizottság megpróbálta beszerezni az extra elbánást, illetve hozamot élvező ügyfelek listáját, ám a K&H banktitokra hivatkozva nem volt hajlandó a testület rendelkezésére bocsátani a kért információkat, ezért a grémium csak a sajtóban megjelent értesüléseket vehette számba.
Találhatók közöttük politikusok (Karl Imre volt szocialista képviselő, Garamszegi Gábor volt fővárosi szocialista képviselő), a szocialistákhoz közel álló gazdasági társaságok [Altus Rt. – Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter tulajdona; Pál és Cápa Kft., American–Hungarian Fashion House Inc. – Endrényi Éva (az MSZP elnökének „hölgyismerőse”) cége; Ramexa Rt. – a miniszterelnök barátjának érdekeltsége; a Demisz által alapított Panoráma Szálloda Rt.], nagy befolyású médiaszemélyiségek (Forró Tamás – Nap-kelte, Pintér Dezső – TV2, György Gábor – Sláger Rádió, Börcsök Dezső – Népszava, Bleuer István – az ESMA Kft. és a Népszava volt tulajdonosa), továbbá olyan off-shore cégek, ahol a tulajdonosok személye – szándékuk szerint – rejtve maradt (Britton Interinvest Llc., Geometax Holdings Ltd., Firts Capital Invest Llc., Balmoral Group Ltd., Ashmore Investments Llc.).
Kulcsár Attila politikai kapcsolatai
A fentieken túlmenően Kulcsár Attila politikai kapcsolatait a neki tulajdonított, Pénzügyi rendszer címet viselő feljegyzés mutatja be. Ebben a bróker a következőket írja: „MSZP-hez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók és kötődések: a 2002. évi választásokat megelőzően felkerestek a jelenlegi kormány magas rangú vezetői, hogy támogassam választási kampányukat, és vegyek részt pénzügyi bonyolításaikban is. Én ennek eleget is tettem, mivel baráti szálak kötöttek hozzájuk. A K&H Bank és a Britton is támogatta pénzügyileg az MSZP választási kampányát: … szocialista képviselő részére a Britton vásárolta, biztosította számára azt a Peugeot 607-es gépkocsit, amit a mai napig is használ; szintén a Britton finanszírozta és szervezte … szocialista képviselő teljes választási kampányát, valamint … szocialista polgármester választási kampányát is pénzügyileg nagymértékben támogatta és segítette, …szintén szocialista polgármester is jelentős pénzügyi támogatásban részesült. (…) … szocialista államtitkárral szintén a kormányváltást követően találkoztam, akivel szoros üzleti kapcsolat alakult ki. Több informatikai közbeszerzési ügyben is részt vettem, mint pénzügyi bonyolító.”
Tóth András államtitkár, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség magatartása az ügyek során
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), Medgyessy Péter kormányfő utasítására, Szász Károly 2003. június 16-i megveretését követően vizsgálatot indított, amely során a Pannonplast-, illetve brókerügy több szereplőjét – köztük Kulcsár Attilát – műveleti feldolgozás alá vonták, megfigyelték, telefonját lehallgatták. A nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában részt vevő államtitkár az operatív műveletekkel párhuzamosan – látszólag – magánakcióba kezdett. Furcsa, a szolgálatok elemi szabályait sutba dobó módon személyesen találkozott Kulcsár Attilával, akitől a botrány szocialista szálairól érdeklődött. A találkozó, amelyről nem készült jegyzőkönyv, Bánáti János ügyvédi irodájában jött létre. Az ügyvéd neve nem ismeretlen a közvélemény számára, mert ő látta el a választások előtti időszakban Medgyessy Péter jogi képviseletét a Gresham-ügyben.
A találkozót megelőzően – 2003. június 26-án – Tóth András beszámoltatta az NBH munkatársait a vizsgálat állásáról. Aznap délben pedig Bácskai János dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatója tájékoztatta ismereteiről, így teljes körű információkkal rendelkezve vehetett részt a bankbotrány főszereplőjével folytatott megbeszélésen. Az államtitkár későbbi nyilatkozatai szerint a találkozón Kulcsár Attila lényegében beismerő vallomást tett neki. Ennek ismeretében különösen furcsa, hogy az irányítása alatt álló Nemzetbiztonsági Hivatal csak a találkozót követő 12. napon tett feljelentést, amikor a gyanúsított már a Kirgiz Köztársaság tiszteletbeli konzuljának autóján elhagyhatta az országot.
A rendőrség az Országgyűlés rendészeti bizottsága részére adott tájékoztatás szerint az NBH 2003. július 7-i feljelentését megelőzően nem rendelkezett semmilyen információval az elkövetett bűncselekményekről. A nyomozás elrendeléséig a rendőrség Kulcsár Attilával mint gyanúsítottal nem foglalkozott, mivel az NBH a feljelentést megelőző időszakban semmilyen intézkedésre okot adó információt nem adott az ügyben.
Ennek azonban ellentmond az NBH főigazgatójának a nemzetbiztonsági bizottság ülésén adott tájékoztatója, amely szerint keletkeztek olyan információk, amelyek alapján Kulcsár Attila fontolgatja, hogy (esetleg) el kell hagynia az országot, és erről tájékoztatták a rendőrséget is. A főigazgató a bizottságnak elmondta, arról is rendelkeztek információval, hogy maga Kulcsár Attila tájékoztatta a rendőrséget: távozik az országból.
Tudomása van a vizsgálóbizottságnak arról is, hogy 2003. június 17-én a PSZÁF munkatársai tanúkénti meghallgatásuk alkalmával a rendőrség részére részletes információkat adtak Kulcsár Attilának a visszaélésekben betöltött szerepéről, és június 26-án másolati példányban átadták a felügyelet rendelkezésére álló, pénzmosási szempontból komoly gyanút keltő, az ún. hídszámlával kapcsolatos teljes dokumentációt, aminek többsége Kulcsár Attilához köthetően keletkezett. Tényszerűen megállapítható, hogy a Pannonplast-ügyben kulcsszerepet játszó három személynek (Kulcsár Attila, Schöntal Henrik és Abdo Mahmoud) sikerült az igazságszolgáltatás elől külföldre menekülnie.
Politikusok az autópályacégeknél
A Medgyessy-kormány hivatalba lépését követően az autópálya-építésért felelős állami tulajdonú gazdasági társaságok (NA Rt., ÁAK Rt.) vezető testületeibe szokatlan és példátlan módon kormánypárti politikusokat is delegáltak. Ekkor, 2002. június 18-án került a Nemzeti Autópálya Rt. igazgatóságába Ungár Klára volt szabad demokrata országgyűlési képviselő és Lakos Imre fővárosi szabad demokrata önkormányzati képviselő. A felügyelőbizottságba pedig Nikolits István volt szocialista képviselő és Somlyódy Csaba szocialista fővárosi önkormányzati képviselő. 2002. július 30-án került az Állami Autópálya Kezelő Rt. igazgatóságába Gáldi György, a szocialisták megyei önkormányzati képviselője és Kardos Péter, a szocialisták fővárosi önkormányzati képviselője.
Medgyessy Péter miniszterelnök
A PSZÁF a K&H Equitiesnél folytatott vizsgálata során kiderítette, hogy a brókercégnél elsikkasztott milliárdok egy része különböző off-shore cégeken keresztül az Inter-Európa Bank Rt.-hez (IEB) került.
Az országos rendőrfőkapitánynak a bizottság részére megküldött tájékoztatása szerint az Inter-Európa Bank Rt. pénztárából a 2000. év végétől két, Magyarországon élő, szír állampolgárságú személy (Abdo Mahmoud és El Abed Hassan) összesen mintegy 6,2 milliárd forintot vett fel, amely a nyomozás eddigi adatai szerint összefüggésben van a K&H Equitiesnél történt bűncselekményekkel. A törvénytelenségek kezdetén (2001 októberéig) az IEB Rt. elnöki feladatait Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök látta el.
A botrányban felbukkan a miniszterelnök barátja, Alexandru Mudura is, és felvetődik a gyanú, hogy a nagyváradi Lotus Plazához is került az ÁAK Rt.-től elsikkasztott pénzekből.
A 292/2002. (XII. 27.) kormányrendelet megszületésének körülményei is tisztázásra várnak. A kormánynak ez a rendelete a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után meghozott, a pénzmosást megnehezítő szabályozást változtatta meg, és tette lehetővé, hogy az ÁAK Rt. pénzét kezelő bróker a tőzsdei ügyletekből származó pénzt ismeretlen bankszámlákra utaltathassa át. Máig sem tudjuk, hogy a sikkasztást megkönnyítő rendeletet a kormány hozta meg, vagy arról a miniszterelnök egy személyben döntött.
László Csaba és Draskovics Tibor
László Csaba, a Medgyessy-kabinet előző pénzügyminisztere a kormányváltás előtt a K&H Bank Rt. vezérigazgató-helyettese volt, így felvetődik a kérdés, hogy ilyen minőségében felelős-e a pénzintézetnél történtekért. László Csaba irányította a K&H Bank és az ABN Amro Bank fúzióját, és ő felügyelte a két pénzintézet értékpapír-kereskedelmi cégeinek összeolvadását, amelynek során létrejött a K&H Equities. Kabinetfőnöke az a Fenyővári Noémi volt, aki a K&H Equities Rt. volt vezérigazgatójának, Csuka Lászlónak az élettársa. Csukát a K&H Bank Rt. számos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt feljelentette.
Draskovics Tibor a bankban betöltött vezető beosztását követően Medgyessy Péter kabinetfőnökeként elsőként kapott tájékoztatást a PSZÁF-től a K&H-nál történt visszaélésekről. Szükséges annak tisztázása, hogy a rendelkezésére álló információk alapján megtette-e a megfelelő lépéseket az ügy tisztázása érdekében.
politikusok a gyanú árnyékában
A nyilvánosságra került információk szerint a következő személyek szerepének tisztázása indokolt:
Kovács László MSZP-s pártelnök,
külügyminiszter
[Endrényi Éva, aki Kovács László külügyminiszter, szocialista pártelnök közeli hölgyismerőse, magánszemélyként és két cégén (American–Hungarian Fashion House Inc., valamint a Pál és Cápa Kft.) keresztül is szerepel Kulcsár Attila VIP-listáján. Kovács László külügyminisztersége idején lett a Kirgiz Köztársaság tiszteletbeli konzulja az az Erdős Endre, akinek a Mercedesén hagyta el az országot Kulcsár Attila – a szerk.]
Kiss Péter kancelláriaminiszter
és Karl Imre volt MSZP-s honatya
(Kiss Péter kancelláriaminiszter is fokozott érdeklődést mutatott az ügy iránt. Bácskai János háromszor találkozott Ausztriában Kulcsár Attilával, amelyekről kivétel nélkül beszámolt a miniszternek. Kiss Péter egyébként korábban felügyelőbizottsági tagja volt annak a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Rt.-nek, amely szintén az Equities kiemelt ügyfele volt. A céget a Kommunisták Ifjúsági Szövetségének jogutódja, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség alapította. A társaság igazgatóságának elnöke, Karl Imre egykori MSZP-s országgyűlési képviselő Kulcsár Attila VIP-ügyfele volt. A szállodatársaság jelenleg az Ashmore Investments Llc. tulajdona, amely ugyancsak a kiemelt ügyfelek között szerepel. Az off-shore cég kézbesítési megbízottja Nagy Károly libériai tiszteletbeli konzul, aki ellen rendőrségi eljárás folyik. Az Ashmore érdekeltségébe tartozik az Autó-Danubia Kft., amely az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től származó 500 millió forint felett rendelkezhetett egy visszadátumozott szerződés alapján – a szerk.)
Lamperth Mónika belügyminiszter és férje, Jegesy ANdrás
(Bácskai János, miután találkozott Kulcsár Attilával, figyelmeztette Lamperth Mónika belügyminisztert, hogy férje, Jegesy András is érintettje lehet a brókerbotránynak. A szocialista miniszter a Bácskai-perben elmondta: visszautasította a feltételezést. Tény ugyanakkor: Jegesy jó ideig tagja volt annak az ügyvédi irodának, amely a Britton Kft.-től bérelt irodarészt. Lamperth neve többször is szerepelt Kulcsár határidőnaplójában. Az egyik bejegyzés érdekessége, hogy már a botrány kirobbanása utáni időpontra, június 24-re szólt. Rejtő E. Tibor, a K&H sikkasztással gyanúsított exvezére ugyancsak szerepeltette az emlékeztetőjében Lamperth Mónika nevét. Egy alkalommal Rejtő „Kodela, with Mónika, Ati” megjegyzést tette noteszében – a szerk.)
Puch László pártpénztárnok és Baja Ferenc volt kampányfőnök
(Puch László szocialista pártpénztárnok és Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az MSZP volt kampányigazgatója mellett maga Bitvai Miklós is jelen volt a K&H 2002-es évadnyitó rendezvényén, ahol Kulcsár Attila vendéglátóként fogadhatta a szocialista küldöttséget. Puch elismerte, hogy a vagyonnyilatkozataiban saját autóként feltüntetett Peugeot 607-es a Britton Kft.-től származik. Baja Ferenc többször úgy nyilatkozott, hogy nem állt üzleti vagy ügyfélkapcsolatban a botránybrókerrel, csupán egészségpénztári szolgáltatásokról, önkormányzati és európai uniós projektek finanszírozásáról tárgyalgattak. Tény ugyanakkor, hogy Kulcsár Attila határidőnapló-bejegyzései arról árulkodnak, az államtitkár az álbróker lakásán többször is megjelent, nemegyszer munkaidő után – a szerk.)
Horváth Csaba és Andó Sándor MSZP-s polgármesterek
(Két szocialista polgármesterről – Horváth Csabáról és Andó Sándorról – kiderült, hogy ismerte Kulcsár Attilát. Horváth Csaba elismerte, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek a választások évében üzleti kapcsolatban álltak a Britton Kft.-vel. Mivel Horváth Csaba sem jelent meg a bizottság előtt, nem sikerült tisztázni, hogy a politikus választási kampányához igénybe vehetett-e olyan pénzeket, amelyek bűncselekményből származtak. Ugyancsak tisztázni kellett volna, hogy a II. kerületi önkormányzat miképpen helyezett el 700 millió forintot a K&H-nál.
Andó Sándor, Kőbánya MSZP-s polgármestere még az előző parlamenti ciklusban mint az önkormányzat költségvetési bizottságának elnöke többször találkozott Kulcsár Attilával. Andó a szocialisták 2002-es választási győzelmét követően nagy összegű megbízásokat adott a K&H Bank Rt.-nek. A pénzintézet jelenleg hárommilliárd forinttal tartozik az önkormányzatnak, amely ezért igencsak nehéz anyagi helyzetbe került – a szerk.)
Gyurcsány Ferenc sportminiszter
(Egy nyilvánosságra került telefonlehallgatási jegyzőkönyvrészletből az derül ki, hogy Kulcsár Attila és Bitvai Miklós egy bizonyos Gyurcsányitól vár segítséget, akit Bodnár Zoltán, az NA Rt. elnöke fog megkeresni a nagyobb baj elkerülése végett. Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár több sajtónyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy szerinte Gyurcsányi nem azonos Gyurcsány Ferenc sportminiszterrel. Tény ugyanakkor, hogy a Gyurcsány-érdekeltségként számon tartott Altus Rt. a K&H Equities ügyfelei között szerepelt – a szerk.)
Tóth András nemzetbiztonsági
államtitkár
(Lásd Kulcsár Attila asszisztensének – a K&H belső vizsgálatakor keletkezett – nyilatkozatát – a szerk.)
Garamszegi Gábor volt fővárosi MSZP-s önkormányzati képviselő
(A volt városatyát, a Betonút Rt. vezérigazgató-helyettesét jelenleg sikkasztással gyanúsítják – a szerk.)
Jelentéstervezet
Tóth Károlytól
Tóth Károly, a bankbotrányt vizsgáló bizottság szocialista tagja ellenzéki képviselőtársait tette felelőssé azért, hogy a testület féléves munkája alatt „nem tudott megfelelni a társadalom elvárásainak”. A politikus szerint hiba volt létrehozni a vizsgálóbizottságot. Az MSZP delegáltja az eredménytelenség okát a „tévesen meghatározott célban” és a testület elnökének „egyoldalú, antidemokratikus” vezetési stratégiájában látja.
Tóth március végén ismertetett jelentéstervezetében kifejtette: a K&H Equities Rt.-nél feltárt visszaélések mögött egy 1998 óta zajló, vélhetőleg gazdasági jellegű bűncselekmény-sorozat húzódik meg, amely az ellenőrzésre hivatott szervezet, a PSZÁF „orra előtt” folyt. A politikus által jegyzett dokumentum leszögezi, hogy a felügyelet hibájából, az Orbán-kormány működése alatt háborítatlanul végezhették pénzügyi manipulációikat az elkövetők. – Éppen ezért fontos lett volna feltárni, hogy az előző ciklus idején „milyen kapcsolati rendszer volt az, amely leárnyékolta a milliárdos bűnelkövetőket, illetve mi volt az oka a PSZÁF eredménytelenségének” – olvasható az iratban.
Az MSZP-s politikus úgy véli, hogy a Kulcsár Attila és társai ellen folyó nyomozás hatékony, amit az ügy kulcsszereplőjének gyors elfogása, a több mint tíz gyanúsított megnevezése és a több mint száz tanú kihallgatása is alátámaszt. A kormánypárti képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy nem kerülhetett sor az eljárást irányító ügyészség vezetőjének meghallgatására, mert „számos, a legfőbb ügyész kompetenciájába tartozó kérdés ma megválaszolatlan”. Tóth elsősorban Rejtő E. Tibor, a K&H Bank sikkasztással gyanúsított volt vezérigazgatója ügyészségi kihallgatásának körülményeit, illetve egy esetleges vádalku lehetőségét kérte volna számon Polt Pétertől.
A botrány politikai vonatkozásairól a jelentéstervezet megállapítja: nyilvánvaló, hogy Kulcsár Attila és bűntársai vezető pozícióikat kihasználva, hivatalos ügyekben eljárva közéleti szereplőkkel kerültek felszínes kapcsolatba a politikai paletta minden oldalán. Ezzel kapcsolatban Tóth Károly megemlítette, hogy az ellenzéki képviselőket csak egy dolog érdekelte: találnak-e kormánypárti politikusokat, akiket ki lehet kiáltani elsődleges felelősnek. „Vádaskodásaikat az eddig megismert tények nem támasztották alá” – írta a testület MSZP-s tagja. A képviselő ugyanakkor kifejtette: ha a folyamatnak vannak politikai felelősei, akkor jogos elvárás, hogy a felderítőmunka részeként a politikai érdekeltségek is nyilvánosságra kerüljenek. Az igazság feltárására azonban csak egyetlen esély van: abban bízni, hogy a rendőrség és az ügyészség képes felderíteni az ügy minden elemét – érvelt jelentéstervezetében Tóth.
A szocialista képviselő azt javasolja, hogy a bizottság kérje fel a kormányt a vizsgálóbizottságokra vonatkozó törvényjavaslat elkészítésére, mert a ma még hiányzó törvényi szintű szabályozás elengedhetetlen e testületek működéséhez.
Kulcsár Attila asszisztense, Pinizsi Hajnalka nyilatkozott a K&H revizorainak
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!