Alig maradt nyoma a bukaresti román lapokban annak, hogy vasárnap Medgyessy Péter kormányfő jelenlétében felavatták Aradon a Megbékélési emlékparkot, benne a vértanú tábornokok emlékét őrző szabadságszoborral. A legtekintélyesebb központi lapok közül az Adevarul, az Evenimentul Zilei és a Jurnalul National csupán rövid hírben tájékoztat a szoboravatásról, kiemelve a szónokok kifütyülését és lehurrogását. Utóbbi azonban Román–magyar cserekereskedelem címmel Gozsdu Manó emléktáblájának budapesti leleplezésével hozza összefüggésbe Zala György alkotásának felavatását. A lap ugyanakkor arra emlékeztet, hogy miközben a román hatóságok lehetővé tették a szabadságszobor újbóli felállítását, Budapest még nem szolgáltatta vissza Romániának a Gozsdu-vagyont.
Az ellenzéki, liberális hangvételű Ziua nacionalista szellemben, A szégyen szobrának felavatása címen ír rövid tudósítást. Ebben tovább élteti a történészek által számtalanszor cáfolt, a tizenhárom mártír tábornok csapatai által állítólag a magyar szabadságharc idején Erdélyben elkövetett „vérengzésekről” szóló tézist. A Ziua szerint Damjanichék „1948-ban” negyvenezer románt öltek meg és háromszáz román falut söpörtek le a föld színéről. A Cotidianul vezércikkben köti össze a magyar témákat. A lap úgy véli, az aradi szoboravatás végül is azt a nézetet igazolja, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a román kormánypárt együttműködése haladó szellemet tükröz, és a közös dolgok rendezésében túl lehet lépni az etnikai határon. A szerző szerint a közelgő romániai választások az erdélyi magyar szavazóknak a szövetségtől való elfordulását eredményezik.
Az erdélyi magyar sajtó az esemény jelentőségéhez méltó részletességgel, terjedelmes tudósításokban számolt be a vasárnapi aradi ünnepségről. A napilapok oldalas, helyszíni fényképes tudósításokat közöltek a szoborcsoport újbóli köztérre állításáról, a Megbékélési emlékpark felavatásáról, az ott elhangzott magyar és román beszédekről. A Krónika erdélyi magyar napilap azt emeli ki vezércikkében, hogy az aradi szoboravatáson Jonathan Scheele, az Európai Unió bukaresti nagykövete is beszédet mondott. Ez a lap értelmezésében azt jelenti, hogy Brüsszel nem csupán Románia gazdasági teljesítményére, hanem az emberi jogok biztosítására, a kisebbségek helyzetére is odafigyel.
Erdélyről Hollandiában. A hágai parlament két tagja kérdéseket intézett a holland külügyminiszterhez az emberi jogok romániai megsértésével kapcsolatban. A magyar származású Szabó Zsolt és Geert Wilders felhívták a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrejöttére, amelyek az ott élő magyarok jogainak védelmére alakultak. Több olyan jogsértéssel kapcsolatban tettek fel kérdéseket a miniszternek, amelyek során Románia súlyosan megsértette a kisebbségi magyarság jogait. A két képviselő arra volt kíváncsi, hogy a holland kormány hogyan kíván reagálni az eseményekre. (MN)
