Ötszázezer alkoholista országa lettünk

A Poétikon e heti adásának vendége, Bene Zoltán szerint viszont ennél is rosszabb a helyzet. A József Attila-díjas író legújabb könyveiről beszélt: a háziállataink viselkedését, de a funkciótlan településekké lezüllő kis falvakban végbemenő szerencsétlen változásokat is érintette a műsorvezető, Viola Szandra kérdéseire válaszolva.

2025. 07. 25. 14:02
Bene Zoltánnal Söténd című novellagyűjteményéről beszélgetett Viola Szandra Forrás: Mediaworks
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A valóság és a mese összefüggései

Ötszázezer alkoholista országa lettünk
Forrás: Mediaworks

A közelmúltban jelent meg Bene Zoltán gyerekeknek szóló, Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai című könyve. A történetben több macska és háziállat is megjelenik. – Mindenki létezik, aki szerepel ebben a könyvben, tehát Marosvölgyi Bonifác is, Vénusz is, Tódi is a te háziállataid. Hogy néznek ki pontosan? – érdeklődött Viola Szandra a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsorban a valóság és mese összefüggéseiről.

„Marosvölgyi Bonifác egy ragdoll kandúr, tehát ő egy viszonylag nagy testű macska, Vénusz egy birman lány, ő nagyjából feleakkora, és a Tódi kutya pedig egy máltai bichon fajtájú kutyus. És szerepelnek benne ékszerteknősök is. Szerepel benne nyuszi is, akit az utcán találnak. Kóbor macska is, de szomszédban lakó házi macska is” – mutatta be a mese főbb karaktereit Bene Zoltán.

– Van egy Kópé nevű plüsslovacska is, aki minden reggel a komód tetejéről figyeli őket. Ez azért nagyon izgalmas, mert olyan, mintha neki is személyisége lenne, mintha ő is létező lenne, holott felnőttként úgy gondoljuk, hogy nincsen. Gyerekként ez még más. De az állatok hogy viszonyulnak ezekhez a figurákhoz? Ők félig-meddig létezőként tekintenek mondjuk egy plüssfigurára? Vagy a te macskáid tudnak ragaszkodni bizonyos tárgyakhoz? – érdeklődött a gyermeki és az állati psziché közötti hasonlóságokról Viola Szandra.

„Gyerekkoromból emlékszem arra, hogy a nagyszüleim kaptak egy birkát. És a birka egész álló nap bégetett az udvarban, látszott, hogy nagyon rosszul érzi magát. Nagyapám valami ötlettől indíttatva kirakta mellé a hintalovunkat. És onnantól kezdve a birkának semmi baja nem volt, mert volt neki egy cimborája, ott volt a hintaló, hozzá tudott dörgölőzni, el tudta neki mesélni a gondját, baját. És onnantól kezdve a birka nem bégetett. Nyilván ez még egy ilyen klasszikus hintaló volt, szalmával kitömött, tehát volt egy természetes szaga az egész konstrukciónak, de 

én azt hiszem, a háziállatoknak is vannak háziállataik

– mesélte el válaszul egy személyes emlékét Bene Zoltán.

Söténd mint szimbolikus helyszín

Ezután a műsorban Bene Zoltán Söténd című novellagyűjteményéről beszélgettek, a műsorvezető a szójátékból eredő címről faggatta az írót, valamint arról, hogy miért volt fontos számára, hogy fiktív településen játszódjanak az események.

A Söténd mint jelenség vagy mint szimbólum sokkal inkább az a fajta szellemi sötétség, ami már a fizikai világban is sötétséget eredményez.

Söténd nem létezik, legalábbis még nem létezik. Szimbolikus helyszín, és ezért mindenféleképpen fontos kiemelni, hogy nem köthető valós földrajzi helyhez. De nagyon sok ilyen település van, ahol tényleg ez a reményvesztettség, csalódottság, kilátástalanság a jellemző. Leginkább ezt egyébként a kilencvenes években lehetett erősen érezni. Most már azért sokkal változatosabb a kép” – indokolta a címválasztást az író.

Forrás: Mediaworks

„A Söténdben a szereplők nagy része alkoholos befolyásoltság alatt áll. Tényleg ennyire gyakori probléma Magyarországon az ivás?” – faggatta a jelenségről Bene Zoltánt a műsorvezető. 

A téeszesítés, majd a rendszerváltás utáni privatizálás és a mezőgazdaság szétverése oda vezetett, hogy a régi, paraszti világ gyakorlatilag eltűnt,

tehát ahol még megvan, ott inkább csak egy ilyen kvázi paraszti világ, megpróbálják imitálni, vagy úgy csinálni, mint régen, megpróbálják helyreállítani, vagy valami modernizált formában újraindítani, de alapvetően az lenne az organikus, természetes, ahogy a nagyapáink, dédapáink viszonyultak a földhöz, ahogy értettek hozzá, ahogy éltek belőle. Ma a kis falvak részben funkciótlan települések lettek, mert amikor az iparnak is vége lett, akkor nagyon nehéz lett a megélhetés meg a boldogulás. Ebből is fakad az alkoholizmus” – fejtette ki véleményét alkoholfüggőség kialakulásával kapcsolatban Bene Zoltán, utalva arra, hogy a leginkább elfogadott szám szerint mi az ötszázezer alkoholista országa vagyunk.

– Persze az ennyi alkoholista az minimum két-hárommillió érintett embert jelent, mert az ötszázezer alkoholistának ott vannak a közvetlen hozzátartozói, akik ugyanúgy érintettek az alkoholizmusban, még ha ők maguk nem is alkoholisták – tette hozzá Bene Zoltán, aki szerint egyébként még ennél is rosszabb a helyzet.

A teljes beszélgetés az alábbi linken nézhető meg:

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.