Elégedetten nyugtázta Medgyessy Péter, hogy az uniós alkotmánytervezet tartalmazza a kisebbségi jogokat, amely Magyarország számára igen fontos, hiszen 3,5 millió magyar él az ország határain kívül. Az új EU-tagok munkavállalóit érintő korlátozások kapcsán hangsúlyozta: ugyanolyan elbánásra tartunk igényt, mint a többi EU-tagállam. Magyarországnak érdeke, hogy megtartsa komoly ráfordítással kiképzett, magasan kvalifikált munkaerő-állományát, de ha a régi tagállamok ragaszkodnak a munkaerő szabad áramlásának korlátozásához, Magyarország a kölcsönösség alapján hasonló intézkedéseket fog alkalmazni.
A miniszterelnök kitüntetőnek értékelte, hogy Jacques Chirac francia elnök februári budapesti látogatásán felhívta Magyarországot, csatlakozzék az unió egyes területein a többiek előtt járó „élcsapathoz”, de hangsúlyozta, hogy valójában nem tartja szerencsésnek a többsebességes Európát. „Az egész uniónak kell képesnek lennie választ adni a világ kihívásaira” – jelentette ki. Emlékezetes, Medgyessy Péter korábban többször is kifejtette: számolni kell azzal, hogy az országok nem hasonló súlyúak, s nem kell haragudni azért, hogy az országok más és más sebességgel haladhatnak.
Az unió védelmi politikájáról szólva Medgyessy leszögezte: Magyarország nem érzi az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti választás kényszerét. Stéphane Kovacs, a francia konzervatív lap közép-európai szakértője a szlovákiai elnökválasztás kapcsán a populizmus kelet-európai visszatérésének esélyeit firtatta, megemlítve, hogy a magyar lakosságnak csak 29 százaléka számít helyzete javulására az uniós csatlakozás után. Válaszában Medgyessy Péter leszögezte: kormánya feladatának tekinti a magyar populizmus visszatérésének megakadályozását. Egyúttal megjegyezte, hogy a hazai populizmus erősen különbözik a szlovákiaitól.
Magyar vita a BBC-n. A magyar jobboldali ellenzéki párt azt szeretné, ha az EU ugyanúgy tiszteletben tartaná a kommunizmus áldozatait, mint a nácizmuséit – hangzott el a BBC hírtévéjének tegnap bemutatott riportfilmjében. A tudósítás szerint a párt „ellentmondásos módon” olyan indítványt javasol az Európai Parlamentben, amelynek alapján azoknak az egykori kommunistáknak, akik hivatalt akarnak betölteni az EU intézményeiben, fel kellene tárniuk múltjukat. Szájer József fideszes politikus azt mondta: ha egy volt magas rangú náci illetékes jelentkezne valamilyen európai posztra, az felzúdulást keltene „a mai Európában”. Kovács László külügyminiszter kijelentette: sem az Európai Néppártnak, sem az Európai Parlament más tagjának nincs joga diszkriminációra vagy arra, hogy ítéletet mondjon a testület törvényesen megválasztott képviselői felett. (MTI)
