Ennek elsősorban az volt az oka, hogy ez idő tájt fejlesztették ki és kezdték gyártani a lágy PVC-t. Ezek már tökéletes vízzárást biztosítanak, gyökérálló, vagyis a növények gyökérzete nem lyukasztja ki az anyagot. Egyetlen ellenségük az UV-sugárzás, viszont ettől megóvja őket a földréteg. A zöldtetőknek két fajtája létezik: az egyik az intenzív, amit öntöznek és művelnek, mint a hagyományos talajszintű kertet. Ilyen látható Budapesten a WestEnd tetején. Ismeretes, hogy Demján Sándor – terve megvalósításáért – a Nemzetközi Zöldtető Szövetség díját is megkapta. A másik csoportba az extenzív tetők tartoznak. A nyolc-tíz-tizenkét centiméteres talajrétegbe kevés gondozást igénylő növényeket telepítenek.
Hogy miért érdemes zöldtetőt építeni? Az okokat hosszasan lehet sorolni: nyáron a hagyományos lapos tető 70–85 fokra is felmelegedhet, míg a növényekkel beültetett tető alatt elviselhető marad a klíma. Télen pedig a szétfagyástól véd a záróréteg. Továbbá műszakilag tartósabb marad a tető, hiszen a földréteg alatt minimális a hőtágulás. Az átlagszemlélődő persze nem ezekre a tényekre gondol, amikor egy ilyen tetőt megpillant, hanem arra, hogy az mennyivel szebb, mint a sima tetők. A megvalósításukkal a betonrengetegek is otthonossá tehetők, s a csökkenő városi zöldterületek arányát is egyensúlyozni lehet. Ezen túl a tetőkert, még az extenzív is, biológiailag aktív: oxigént termel, párologtat és megköti a port. Némi veszélyt egyedül a magasabbra növő fák telepítése jelentene, hiszen ezeket a vihar kicsavarhatja. Ugyanakkor ma már léteznek olyan műszaki megoldások, melyek ez esetben is teljes biztonságot szavatolnak. Körülbelül harmincszázalékos dőlésszögig a hagyományos tetők zöldesítésére is van lehetőség. Az ilyen tetőkertek kialakítására különös gondot kell fordítani, mert a lejtés miatt utólagos kertészkedésre nincs lehetőség. A csúszásveszélyt általában gyeptéglákkal, védőhálókkal szüntetik meg, az erózió elleni védelmet pedig a növényzet biztosítja.
Európában már több helyen törvénnyel szabályozzák a telepítést, s ha háromszázalékosnál kisebb lejtésű tető épül, akkor azt kötelezően zöldkertté kell alakítani. Nem véletlen, hogy például a környezetükre oly sokat adó osztrákok igen gyakran élnek e lehetőséggel, s így a Bécset ábrázoló légi felvételeken nehéz különbséget tenni a háztetőkön és a talajszinten található növények között.
Nyugat-Európában és Észak-Amerikában gyakran a legfelső emeletek a legdrágábbak, hiszen saját tetőkert is tartozik az ingatlanokhoz. A magyarországi nagyvárosokban és főleg Budapesten van lehetőség zöldtetők kialakítására. Négyzetméterre vetítve egy zöldtető kialakítása drágább, mint a hagyományosé, ám hosszabb távon megtérülő befektetés. Legtöbbször azonban nemcsak a pénz, de az igényesség is hiányzik az élhető környezet kialakításából.
origo.hu
Ilyen időjárásra számíthat a hétvégén, lehetetlen előre készülni
