A magyarországi holokauszt emléknapján a magyar nemzet nevében fejet hajtunk, részvéttel és tisztelettel adózunk a vészkorszak áldozatai és sokat szenvedett túlélői előtt – írta nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Szili Katalin házelnök. Mint fogalmaztak: hatvan évvel ezelőtt a tegnapi napon vette kezdetét a magyar zsidók gettóba zárása. Magyar állampolgárok százezreit kényszerítették gettóba, hajtották kényszermunkára, deportálták haláltáborokba. – Hisszük, hogy a holokauszt az egész nemzet tragédiája! Ezeknek a borzalmaknak máig ható következményei vannak, amelyek mindnyájunkra kötelezettségeket rónak. Kötelességünk a múlttal való tárgyilagos szembenézés, és az ifjabb nemzedékek humanizmusra oktatása. Ez az előítéletektől, gyűlölettől, diszkriminációtól mentes, nyílt és befogadó társadalom záloga – áll a három közjogi méltóság levelében.
Demszky Gábor az „egész magyarság nevében” kért bocsánatot a magyar zsidóságtól „azért a bűnért, amit 1938 és 1944 között a magyar politikai közösség elkövetett ellenük”. A főpolgármester úgy véli: „a magyar hatóságok 1944-es bűnsegédletéhez az erkölcsi talajt a Horthy-rendszer negyedszázados antiszemita és rasszista közszelleme és a magyar törvényhozás által meghozott zsidótörvények teremtették meg”.
*
Demszky Gábor a Holokauszt Emlékközpontban mondott beszédében kijelentette: kirekesztő törvényhozás ma elképzelhetetlen, a mai magyar közszellem már más – de csak részben. Szerint csupán akkor leszünk végleg immúnisak minden rasszista kísértéssel szemben, ha minden meghatározó politikai erő és minden mértékadó civil testület egyértelműen elhatárolódik a mai antiszemitizmus, a mai szélsőjobboldal megnyilvánulásaitól. Akkor, ha azok, akik ezekben az emléknapokban velünk együtt ítélik el a jelen antiszemita futóbolondjait, nem vallják majd a magukénak az ezen őrültségeket millió magyarhoz közvetítő rádióműsorokat és televíziós csatornákat – mondta a főpolgármester.
„Hatvan évvel ezelőtt, 1944 tragikus tavaszán magyar és magyar közé ékelődött a szégyen” – tartalmazza a Fidesz közleménye. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön kezdeményezett egyperces néma megemlékezést a pénteki déli harangszót követően, a vészkorszak emlékére. Ismert, az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapja mellett április 16-án, az első magyarországi gettó felállításának évfordulóira emlékezve holokauszt-emléknapot tartsanak a Parlamentben és az iskolákban. Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán oktatási miniszter tett javaslatot. A Magyar Tudományos Akadémián A holokauszt Magyarországon – hatvan év után európai perspektívában címmel rendeztek nemzetközi tudományos konferenciát. Ezen Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke köszöntője után a Tudomány a társadalomért akadémiai díjjal tüntette ki Randolph L. Braham professzort, a New York-i Rosenthal Holokauszt- intézet igazgatóját. Az erdélyi születésű amerikai tudós úgy fogalmazott: Magyarország, legalábbis eddig, elmulasztotta a szembenézést a holokauszttal. – Türelmetlenül várom azt a napot, amelyen a magyar államfő vagy a magyar miniszterelnök ezt majd a nemzethez intézett hivatalos üzenetben megteszi – mondta Randolph L. Braham.
– Nem a bőrfejűek és más holokauszttagadó szélhámosok miatt aggódom. Sokkal inkább aggasztanak azok a köztiszteletben álló politikai, kormányzati és katonai tisztségviselők, akik, miközben tisztában vannak a holokauszt valóságával, mindent megtesznek annak érdekében, hogy felmentsék Magyarországot bármilyen felelősség alól – fogalmazott. Szerinte „ezek a köztiszteletnek örvendő személyek állnak ma a történelem megtisztítását célzó kampány élén, ezek törekszenek arra, hogy összehasonlítsák Auschwitzot a gulággal, a kommunizmust a holokauszttal, a bolsevizmust a zsidósággal, hogy Teleki Pálnak szobrot állítsanak, Szálasival kapcsolatos kiállítást rendezzenek és a Horthy-korszak nemzeti-keresztény elveit életre keltsék”.
Rendkívüli állapot Budapesten?
