A magyarországi holokauszt emléknapján a magyar nemzet nevében fejet hajtunk, részvéttel és tisztelettel adózunk a vészkorszak áldozatai és sokat szenvedett túlélői előtt – írta nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Szili Katalin házelnök. Mint fogalmaztak: hatvan évvel ezelőtt a tegnapi napon vette kezdetét a magyar zsidók gettóba zárása. Magyar állampolgárok százezreit kényszerítették gettóba, hajtották kényszermunkára, deportálták haláltáborokba. – Hisszük, hogy a holokauszt az egész nemzet tragédiája! Ezeknek a borzalmaknak máig ható következményei vannak, amelyek mindnyájunkra kötelezettségeket rónak. Kötelességünk a múlttal való tárgyilagos szembenézés, és az ifjabb nemzedékek humanizmusra oktatása. Ez az előítéletektől, gyűlölettől, diszkriminációtól mentes, nyílt és befogadó társadalom záloga – áll a három közjogi méltóság levelében.
Demszky Gábor az „egész magyarság nevében” kért bocsánatot a magyar zsidóságtól „azért a bűnért, amit 1938 és 1944 között a magyar politikai közösség elkövetett ellenük”. A főpolgármester úgy véli: „a magyar hatóságok 1944-es bűnsegédletéhez az erkölcsi talajt a Horthy-rendszer negyedszázados antiszemita és rasszista közszelleme és a magyar törvényhozás által meghozott zsidótörvények teremtették meg”.
*
Demszky Gábor a Holokauszt Emlékközpontban mondott beszédében kijelentette: kirekesztő törvényhozás ma elképzelhetetlen, a mai magyar közszellem már más – de csak részben. Szerint csupán akkor leszünk végleg immúnisak minden rasszista kísértéssel szemben, ha minden meghatározó politikai erő és minden mértékadó civil testület egyértelműen elhatárolódik a mai antiszemitizmus, a mai szélsőjobboldal megnyilvánulásaitól. Akkor, ha azok, akik ezekben az emléknapokban velünk együtt ítélik el a jelen antiszemita futóbolondjait, nem vallják majd a magukénak az ezen őrültségeket millió magyarhoz közvetítő rádióműsorokat és televíziós csatornákat – mondta a főpolgármester.
„Hatvan évvel ezelőtt, 1944 tragikus tavaszán magyar és magyar közé ékelődött a szégyen” – tartalmazza a Fidesz közleménye. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön kezdeményezett egyperces néma megemlékezést a pénteki déli harangszót követően, a vészkorszak emlékére. Ismert, az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapja mellett április 16-án, az első magyarországi gettó felállításának évfordulóira emlékezve holokauszt-emléknapot tartsanak a Parlamentben és az iskolákban. Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán oktatási miniszter tett javaslatot. A Magyar Tudományos Akadémián A holokauszt Magyarországon – hatvan év után európai perspektívában címmel rendeztek nemzetközi tudományos konferenciát. Ezen Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke köszöntője után a Tudomány a társadalomért akadémiai díjjal tüntette ki Randolph L. Braham professzort, a New York-i Rosenthal Holokauszt- intézet igazgatóját. Az erdélyi születésű amerikai tudós úgy fogalmazott: Magyarország, legalábbis eddig, elmulasztotta a szembenézést a holokauszttal. – Türelmetlenül várom azt a napot, amelyen a magyar államfő vagy a magyar miniszterelnök ezt majd a nemzethez intézett hivatalos üzenetben megteszi – mondta Randolph L. Braham.
– Nem a bőrfejűek és más holokauszttagadó szélhámosok miatt aggódom. Sokkal inkább aggasztanak azok a köztiszteletben álló politikai, kormányzati és katonai tisztségviselők, akik, miközben tisztában vannak a holokauszt valóságával, mindent megtesznek annak érdekében, hogy felmentsék Magyarországot bármilyen felelősség alól – fogalmazott. Szerinte „ezek a köztiszteletnek örvendő személyek állnak ma a történelem megtisztítását célzó kampány élén, ezek törekszenek arra, hogy összehasonlítsák Auschwitzot a gulággal, a kommunizmust a holokauszttal, a bolsevizmust a zsidósággal, hogy Teleki Pálnak szobrot állítsanak, Szálasival kapcsolatos kiállítást rendezzenek és a Horthy-korszak nemzeti-keresztény elveit életre keltsék”.
Rendkívüli állapot Budapesten?
Bácskai János fideszes ferencvárosi képviselő tiltakozik, s Pál Tiborhoz, a Belügyminisztérium politikai államtitkárához, IX. kerületi képviselőhöz fordul kérdéssel, mivel másfél órán keresztül nem tudott családjával bejutni csütörtök esten a saját lakásába a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban rendezett megemlékezés miatt. Ezen a napon tett látogatást a múzeumban Móse Kacav izraeli államfő, akinek magyarországi útját példátlan biztonsági intézkedések jellemezték. Bácskai János szerint alkotmányos alapjogok sérültek azáltal, hogy egy kulturális rendezvény miatt többtucatnyian várakoztak este az utcán, mivel nem tudtak saját házaikba bejutni. Még a nyolcéves kisgyerekét sem engedte haza a rendőrség, illetve a Köztársasági Őrezred. Ő milyen biztonsági kockázatot jelent? – tette fel a kérdést a fideszes politikus. Beszámolt arról is, hogy az emlékhely környékén található házak lakóit nem értesítették előre a hatóságok, ahonnan se ki, se be nem lehetett menni.
