Különbséget kell tenni a regionális politika, illetve az etnikai-regionális tendenciák között. A helyi autonómia Romániában valóság, ezt az alkotmány biztosítja. Ugyancsak valóság a helyi közigazgatás és fejlődés – állította a Hospodárské Noviny című prágai lapban megjelent tegnapi interjújában Ion Iliescu. A háromnapos csehországi látogatáson a román államfő az európai integráció szellemével ellentétesnek nevezte az etnikai-regionális autonómia kialakítására irányuló erdélyi tendenciákat. „Hogyan nyilvánítsunk autonómnak olyan régiót, ahol más nemzetek is élnek? Ez nem reális, és politikailag nagyon veszélyes” – fejtette ki Iliescu. Szerinte autonómiával rendelkeznek azok a romániai megyék, amelyekben a magyarok részaránya meghaladja a 20 százalékot, mivel a hivatalokban az emberek használhatják anyanyelvüket, ezen tanulnak az iskolákban, saját újságjuk, rádiójuk, televíziójuk van. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint az erdélyi magyarok által követelt kulturális és regionális autonómia teljesen megfelel az európai gyakorlatnak. „Mi teljes értékű polgárokként és közösségként akarunk Európához csatlakozni, szülőföldünkön megmaradva, a románokkal békésen együtt élve” – reagált a Magyar Nemzetnek Iliescu kijelentéseire Szilágyi. A román képviselőház által visszautasított székelyföldi autonómiatervezet beterjesztője elmondta: a román államfő valószínűleg nem ismeri a finnországi, angol vagy spanyol példákat, amelyek a kulturális és regionális autonómiaformákkal adnak sikeres választ az európai nyelvi, kulturális és vallási sokszínűségre. Székely Ervin, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jogász honatyája szerint Iliescu a szokásos közhelyeket használta az autonómia visszautasítására. „Ezt a szemléletet már meghaladta a valóság, hiszen az autonómia jó vagy rossz államszervezési rend, de nem veszélyes” – nyilatkozta lapunknak Székely. Szerinte az államfő álláspontja jelzi: a román társadalom többsége még nem nyitott az autonómia irányába, ezért intenzívebb szakmai munkát és politikai párbeszédet kell folytatni a közgondolkodás megváltoztatása céljából.
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha