Jól előkészített projektek kellenek

Hárommilliárd eurót kapott Magyarország a Nemzeti fejlesztési tervhez (NFT) az Európai Uniótól a 2006-ig tartó pénzügyi időszakra. Ennek kétharmada strukturális, egyharmada kohéziós támogatás – mondta Heil Péter. A Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának elnökhelyettese hozzátette: az NFT-ből 2006 végéig a 2004-re eső strukturális alap támogatását kell elkölteni, aminek pontos összege 466 millió euró.

Csákó Attila
2004. 04. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kohéziós alap támogatásainak felhasználási ütemezését a projektekhez csatolt végrehajtási ütemterv határozza meg. Heil Péter bízik benne, hogy a forrásokat 2008-ig közel 100 százalékban kihasználják.
Arra a kérdésre, mennyire van szükség jó pályázatokra, Heil kiemelte: nem a pályázatírás jár komoly adminisztrációval, hanem a projekt-előkészítés.
Az NFT-pályázatokkal kapcsolatban sokszor téves az a felfogás, hogy majd Brüsszel dönt azokról. Az NFT-hez kapcsolódó projektek támogatásáról ugyanis Magyarországon kell határozni, szemben a korábbi előcsatlakozási programok gyakorlatával. A kohéziós- alap-projektek esetében viszont Brüsszel a pályázatokat nem véleményezi, hanem határoz azokról. A pályázó a bizottság felé ebben az esetben a kormány a magyar állam nevében. Az érintett önkormányzatoknak itt sem kell Brüszszelben kilincselniük. Azt, hogy a támogatást milyen célokra lehet igénybe venni, a Nemzeti fejlesztési terv és a hozzá kapcsolódó operatív programok (agrár- és vidékfejlesztés, gazdasági versenyképesség, humán erőforrások fejlesztése, környezetvédelem és infrastruktúra, regionális fejlesztés) határozzák meg. Összesen 129 féle támogatási jogcímen, 87 pályázatból lehet forrást szerezni.
Heil aláhúzta, a 2007–2013-as pénzügyi időszakban a strukturális és kohéziós alapokból 20-24 milliárd euró szerezhető majd meg, ami a jelenlegi szint háromszorosa. A Magyarországnak 2007–2013 között járó támogatások nagysága az unió hétéves pénzügyi tervéből, illetve a kohéziós politikára vonatkozó készülő jogszabályokból lesz levezethető. Ezekről nem a bizottság, hanem annak javaslatára a tanács, illetve az Európai Parlament fog dönteni. A vita most kezdődött el, az Európai Bizottság által február közepén közzétett pénzügyi perspektíva és a III. kohéziós jelentés alapján. A Heil által megnevezett öszszeg ezekből a javaslatokból olvasható ki, s végleges döntés 2005 vége előtt nem várható.
A programokhoz magyar társfinanszírozás is szükséges, amelynek minimuma a teljes összeg 25 százaléka. Korábban már ismertté vált, hogy a Draskovics-csomag következtében a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) amúgy is szoros működési költségeit öt százalékkal mérsékelték. Heil a felvetéshez hozzátette: a sikeres projektekhez szükséges társfinanszírozást azonban a megszorítás nem érinti. Ugyanakkor sokan teszik fel manapság a kérdést, hogy a központi büdzsé nehéz helyzete miatt ez így marad-e jövőre is.
Az Európai Bizottság a tagállamok és a csatlakozó országok közreműködésével már megkezdte a 2007–2013-ig tartó pénzügyi időszakot meghatározó kohéziós politika reformjának kidolgozását, s elkészített bizonyos elképzeléseket, amelyek az átalakítás lehetséges irányait jelezik. Számos kérdés még az EU-ban sem tisztázott: egyelőre még eltérő nézeteket vallanak az uniós tagállamok abban, hogy a 2007-ben kezdődő következő középtávú pénzügyi időszakban miként osszák el a strukturális alapokat. Az Európai Bizottság nemrég elfogadott javaslata szerint a 2007–2013 közötti időszakban az EU-tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,22 százalékára, csaknem 160 milliárd euróra emelkedne a közösségi költségvetés évi keretének felső határa. Talán a legvitatottabb terület a vidékfejlesztési és felzárkóztatási célokat szolgáló strukturális alapok kezelése lesz. Számunkra kedvező az a svéd és holland álláspont, amely azt javasolja, hogy 2007 után ezekből már csak az új tagállamok részesüljenek. A bizottság elképzelése szerint ezen időszakban a strukturális alapoknak a jelenlegi tagállamokra jutó hányada évről évre csökkenne, míg az új belépők részesedése évről évre nőne. A közösségi büdzsé jelenlegi legnagyobb tételét alkotó agrárkiadások arányát a 2007– 2013 közötti időszakra befagyasztották. Ezen időszak alatt viszont fokozatosan emelkednek majd az újonnan belépőknek nyújtandó agrártámogatások, vagyis ezeket a tagok javára csoportosítják át.
A bizottság a következő, 2007-tel kezdődő pénzügyi időszakban már nem huszonöt, hanem Bulgária és Románia belépése miatt huszonhét tagországgal számol.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.