Számos előírás esetén a hazai közbeszerzés már EU-konform. Az uniós szabályok azonban még kifinomultabbak és differenciáltabbak, mint a jelenlegi – még két napig érvényben lévő – magyar szabályozás. Az átmeneti időszak viszont májustól véget ér; ezt követően meg kell felelni az uniós közbeszerzési elvárásoknak. Az unióban a közbeszerzésekkel odaítélendő összegeket a tagállamok korábban igyekeztek saját, hazai vállalataik között „szétosztani”, úgy, hogy a helyi cégek nyerjék el a megrendeléseket. Fontos tudni, hogy az uniós tagállamokban közösségi szinten kötelező az állami megrendelések közbeszerzési pályáztatásának és a tenderfelhívásoknak a publikálása. Az esélyegyenlőség betartását az Európai Bizottság ellenőrzi.
A kormányzati beszerzők – központi kormányzat, az önkormányzatok, az úgynevezett közjogi személyek és az önkormányzati társulások – közbeszerzéseinek a szabályozás szempontjából három fajtája létezik. Az első csoportba az árubeszerzések tartoznak. A másodikba a kormányzatok építési megrendelései, míg a harmadik csoportba a szolgáltatások beszerzése, például tanácsadás, reklám- és marketingtevékenység, tanulmánykészítés, utazásszervezés és szervizszolgáltatások. Mindezek alapján látható tehát a közösségi, illetve a magyar közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás között az a nagyon fontos eltérés, hogy az unió tagállamaiban egymástól eltérő szabályozás alá esnek az árubeszerzések, építési megrendelések és a szolgáltatások, szemben a magyar egységes szabályozással. A közösség mindhárom típusú beszerzésre értékhatárokat állapított meg. Az értékhatár alatti beszerzésekre az irányelvek végrehajtása nem kötelező, az értékhatár felettiekre viszont igen. Áru vagy szolgáltatás beszerzése esetén az értékhatár jelenleg 200 ezer euró, azaz több mint 50 millió forint. Ugyanakkor az építési megrendelések esetében a határ jóval magasabb: ötmillió euró.
A kormányzati beszerzők mellett a közbeszerzés alá eső másik jelentős csoport a közüzemek és a közszolgáltatók. E körbe tartoznak például a közhatalmi szervek, az állami regionális és közigazgatási szervek, a közjogi szervezetek, a hálózati közszolgáltatás „biztosítói”, kőolaj- és földgázkitermelők, repülőterek, kikötők, közlekedési, illetve közcélú távközlési hálózatok működtetői, függetlenül attól, hogy teljes állami tulajdonról vagy magántulajdonról van-e szó. Éppen emiatt fontos, hogy a kapcsolódó irányelvek többféle tulajdonosi struktúrának is megfeleljenek, aminek következtében a közüzemek közbeszerzéseinek szabályozása valamivel lazább a kormányzati beszerzésekénél. Mindemellett a közszolgáltatók közbeszerzésére vonatkozó szabályok igen hasonlók a kormányzati szervek szabályozásához. A három lehetséges beszerzéstípus itt is az áru- és a szolgáltatásbeszerzés, illetve az építési beruházás. Az EU-direktívák meghatározzák azokat az értékhatárokat, amelyek fölött a közbeszerzés kötelező. Víz- vagy energiaszolgáltatók esetében ez az érték 400 ezer euró, távközlési szolgáltatóknál 600 ezer euró, míg az építési megrendelések esetében a határ ötmillió euró.
A közüzemek is a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások közül választhatnak, valamivel szabadabban a kormányzati beszerzőknél. Ezt azonban úgynevezett versenyfelhívásnak kell megelőznie.
A közbeszerzési irányelvek – hasonlóan a hazaiakhoz – háromféle közbeszerzési eljárást határoznak meg, ezek a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás, valamint a tárgyalásos eljárás. A nyílt vagy meghívásos eljárásnál a közbeszerzési felhívást az ajánlatkérő köteles közzétenni az unió hivatalos közlönyében (Official Journal), aminek ma már fontos kiegészítője a Tendering Electronic Daily, azaz a Napi Elektronikus Ajánlatok című elektronikus kiadvány is.
A közzétett felhívásnak mindenképpen tartalmaznia kell, hogy milyen szempontok alapján kívánják kiválasztani a szerződő felet, valamint a hivatalos közlönyben kell közzétenni a közbeszerzési eljárások végeredményét. A beszerző köteles beszámolni arról, hogy ki vagy kik nyerték el az ajánlatot. Fontos tudni, hogy jogorvoslatra nemzeti vagy közösségi szinten is sor kerülhet, de fő szabályként a nemzeti irányelvet kell alkalmazni.
A közbeszerzési eljárások összege
Év Milliárd forint
1996 150
1997 300
1998 380
1999 430
2000 520
2001 600
2002 800
2003 600
Összesen: 3780
2004 800
2005 1000*
* Várható összeg
Forrás: Közbeszerzések Tanácsa
