Özönleni kezdett Lengyelországba, Csehországba és Magyarországra egy évtizeddel ezelőtt a külföldi tőke, mivel a nyugat-európai és az amerikai cégek alacsony önköltségű telephelyeket kerestek az Európai Unió (EU) piacának közelében. Ma már az EU-hoz csatlakozó országok cégei is hasonló lehetőségek után néznek, mert az emelkedő bérek arra kényszerítik őket, hogy keressék a versenyképesség növelését, és Boszniába, Oroszországba, Romániába, Ukrajnába és más országokba helyezzék ki a termelést, illetve ottani alvállalkozókra bízzák azt.
Az amerikai lap szerint a befektetések a távolabbi Keleten még szerények, de a következő években lényegesen bővülhetnek, ahogy az életszínvonal és azzal a termelési költségek emelkedni fognak. Willem Bujter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza mindezt az érettség jelének tekinti – közölte a távirati iroda. A „rohamot Magyarország vezeti, a hazai cégek 1998 és 2003 között 2,9 milliárd dollárt fektettek be külföldön, többnyire kelet- és közép-európai országokban, bár ennek az összegnek csak egy részét fordították a termelés kihelyezésére. Romániában hozzávetőleg négyezer magyar cég működik, és ezek mintegy 30 százaléka a termelés kihelyezését szolgálja” – idézi a Time Spányik Pétert, a Magyar Beruházási és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezetőjét. Egyes cégek már a szomszédos országoknál is messzebb tekintenek, Kínára vagy más ázsiai országokra, ahol még alacsonyabbak a bérköltségek. A magyarországi Budmil immár termelésének 70-80 százalékát helyezte ki Indiába, Kínába, Tajvanra, Törökországba, és Magyarországon már csak az igényesebb termékeket gyártja.

Gázolás miatt állt le a közlekedés Sárospataknál