A fiatalember, Németh Gábor technikai képességeinek kibontakozását nem segítette jól felszerelt, műszerezett laboratórium. Az ő birodalma szülei garázsa, lakásának beüvegezett erkélye. Ott készült a világszenzációnak tekinthető hangszóró is.
Gyerekkorában szétszedett minden szerkezetet, ami kapcsolatba hozható a villamossággal. Általános utáni pályaválasztáskor nem is kísérletezett mással, a Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskolába jelentkezett. A felvételt követő első fogadóórán Ritzinger Ferenc tanár úr, a gyakorlati szakoktatás vezetője tapintatosan félrehívta a szülőket, és közölte: fiuk a szakma veszélyes szegmensét választotta, a nagyfeszültséget. Lebeszélni hiábavaló volna, inkább óvják, de ne térítsék el szándékától. Nem is lehetett.
MÉH-telepeken guberált
Első középiskolai nyári szünetében olyan transzformátort szerelt össze, amelynek két végpontja között nyolc centiméterre volt képes elektromos szikrát továbbítani. E távolság áthidalása 160 ezer volt feszültséget igényelt. Másodikban tanév elején került kezébe a Rádiótechnika című szaklapnak az a száma, amelyben a kísérleti magashang-sugárzó működési elvéről olvasott. Hangszórót készített már korábban, általános iskolásként is, nem egyet. Ám a plazma, az úgynevezett negyedik halmazállapot, amely a legtisztább hangot adja… Ez az igazi kihívás!
Arról szó sem lehetett, hogy fölhívjon egy szaküzletet és megrendelje a szükséges alkatrészeket. Abban nincs semmi izgalom, ráadásul nem is úgy nőtt föl. Következtek a város MÉH-telepei. Csak az igazi szakik a megmondhatói, milyen értéket rejtenek a hulladéktelepek. És Németh Gábor összegyűjtött kidobott rádiót, videomagnót, mindent, ami valamikor hangot adott. A családi Dacia csomagtartója olykor alig csukódott a hulladékból kibányászott kincsek tömegétől. Kiselejtezett néprádiókkal, transzformátorokkal, másnak semmit sem érő dobozokkal” telt meg a lakás, a garázs, a padlás, mert a fiú szenvedélyesen gyűjtött mindent, amiből lassacskán kiszerelte, kimentette az értéket. Amikor nyáron a plazmahangszóró kísérletei folytak, nélkülözhetetlenné vált az oszcilloszkóp, a generátor, meg mindenféle más eszköz, műszer.
Az iskola is segítette
A szakközépiskola kiadta – szülői felelősségre – a félmilliós értékű műszerparkot. Ezért nem csoda, hogy a Pálfyban nem találkozni olyan pedagógussal, aki ne büszkeséggel szólna a húszéves konstruktőrről. Ha a tanár munkájának legkézzelfoghatóbb eredménye tanítványának mérhető sikere, akkor joggal, hiszen Németh Gábor sikert sikerre halmozott. Plazmahangszórójával megnyerte a XII. Országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyt, s ezzel felvételt nyert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, valamint benevezték az Európai Unió fiatal tudósainak 15. alkalommal megrendezett versenyére, amelyet 2003 szeptemberében tartottak Budapesten. A háromnapos kiállítás és verseny – amelyet először rendeztek uniós tagállamon kívül – óriási magyar sikert hozott. Németh Gábor a Plazmahangsugárzók hatékonyságának növelése című munkájával nagydíjat nyert. A versenyen – fölmenő rendszerben – Európa országaiból harmincezer diák indult, és 116-an jutottak el a döntőig. Három nagydíjat osztottak ki, az egyiket Németh Gábornak, aki emellett elnyerte az Európai Unió szabadalmi különdíját is.
A plazmahangszóró működési elvének megismerése nem egyszerű. A lényeg, hogy a dinamikus hangszórókban jól ismert papírmembrán helyett a plazma- hangsugárzóban a hanghullámokat a plazmaláng méretváltozása kelti. Ez az a negyedik halmazállapot, amit nagyfeszültség segítségével elő kell állítani a levegőből, és elektronikus úton vezérelni. A zenehallgatásban, a szórakozásban a dinamikus hangszórók a legelterjedtebbek, ám ezek csak egy bizonyos szintig garantálják a hanghűséget. Ahhoz, hogy az akusztikus hangszerek játékának, a tiszta énekhangnak tökéletesebb hallását megkapjuk, olyan közvetítőt kell alkalmazni, amely a legkevésbé torzít – olvasható a fiatalember pályázatában. A torzítás kiküszöbölésének egyik módja, ha valamilyen plazmát hozunk létre a levegőben. A Németh Gábor alkotta berendezés mérési eredményei igazolták, hogy készüléke az eddig ismert plazmahangsugárzóknál nagyobb teljesítménnyel, szabad füllel is jól élvezhetően, tisztábban sugároz. Pályamunkájának további előnye, hogy szemléletesen bemutatható vele az elméleti plazmafizika ilyen irányú alkalmazása – derül ki a zsűri értékeléséből.
További elismerések várhatók
A magyar plazmahangszóró szárnyalása – úgy tűnik – megállíthatatlan. 2003 novemberében a brüsszeli Euréka világkiállításon, amelyen hat magyar középiskolás és egyetemista fiatal vett részt a Kutató Diákokért Országos Szövetség jóvoltából, Németh Gábor – élete első külföldi útján – ezüstérmet nyert plazmahangszórójával. Májusban pedig az első repülőút következik az Egyesült Államokba, Portlandbe, a természettudományok technikai világkiállítására, a mérnöki tudományok kategóriájában. Majd ősszel München, az Európai Szabadalmi Hivatal meghívására.
Németh Gábor szobájában két plazmahangszóró szól, laikust is azonnal lenyűgöző tisztasággal.
– A magyar mérnöki tudást a világ minden pontján elismerik. A külföldi továbbtanulásról nem mondok le. Az európai egyetemeket egyelőre nem is ismerem. Ha az ottani lehetőségeket is feltérképezem, kiválasztom, hol a helyem – szögezi le a fiatalember.
origo.hu
Elbénázott bankrablás – saját bombája végzett egy nővel Görögországban
