A választani tudó biztos szavazók körében 24 százalékkal vezet a nagyobbik ellenzéki párt: a Fidesz 58 százalékon, az MSZP 34 százalékon áll. A Fidesz ezzel megdöntötte saját csúcsát: az 58 százalékos támogatottság 2 százalékkal haladja meg a Medián által 1998 nyarán mért eddigi rekordot. A nagyobbik ellenzéki párt március óta 7 százalékkal bővítve táborát, a biztos szavazók 48 százalékát tudhatja most maga mögött. A szocialisták ugyanebben az időszakban 4 százalékot estek vissza, most 28 százaléknyian voksolnának rájuk a biztos szavazók közül. Az elemzés úgy fogalmaz: a közvélemény is érzékeli, hogy a zászló az ellenzéknek áll, hiszen 50 százalék szerint egy most vasárnapi választás esélyese a Fidesz lenne, miközben az MSZP-ről ugyanezt csak 24 százaléknyian vélik.
Az adatok azt mutatják, a két kis párt egyike sem lépi át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Az SZDSZ a választani tudó biztos szavazók 3 százalékára, az MDF pedig 2 százalékukra számíthat. Április elejére számottevően csökkent azok aránya, akik egy most vasárnapi országgyűlési választáson az urnákhoz járulnának. A jelenlegi 53 százalékos arány azonban még mindig 2 százalékkal magasabb, mint azoké, akik az EP-választásokról nyilatkoznak ugyanígy. A felmérés kitér arra is, ha most volnának az EP-választások, azt a Fidesz simán megnyerné: a nagyobbik ellenzéki párt 14, a szocialisták 10 mandátumot szereznének, vagyis az SZDSZ és az MDF nem jutna EP-helyhez.
A Mediánnál a politikusok népszerűségi rangsorát továbbra is Dávid Ibolya MDF-elnök vezeti, akit Mádl Ferenc köztársasági elnök és Kuncze Gábor SZDSZ-elnök követ. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a negyedik legnépszerűbb politikus, míg Medgyessy Péter miniszterelnök 13. a sorban. Az elemzés úgy fogalmaz: feltűnő, hogy az MDF elnökének népszerűsége az előző hónaphoz képest határozottan csökkent. A politikus tetszési indexe mind a kormányoldal, mind az ellenzék szavazótáborában alacsonyabb lett. Ez – írják az elemzésben – alighanem összefügg Dávid Ibolya a két nagypártot egyaránt hírbe hozó nyilatkozataival.
Giró-Szász András politikai szakértő: Az MSZP nem tud komoly üzenetekkel előállni, nem képes újabb ígéreteket megfogalmazni, s mostanra gyakorlatilag általánossá vált az a választói vélekedés, hogy a kormányzati politika koncepciótlan. A Fidesz aktivitása pedig, különösen a szövetségi gyűlés óta, egyre növekszik – szerintem ez a négy tényező okozta a nagyobbik ellenzéki párt további erősödését a szocialistákkal szemben. A Medián méréséből az derül ki: az MSZP népszerűsége a törzsszavazói szinten van, vagyis ez már sokkal lejjebb nem is mehet. A Fidesz pedig a támogatottsága felső határán mozog a mögötte álló, 58 százaléknyi választani tudó biztos szavazóval. Kérdés, hogy a szocialistáktól elpártolt, mostani bizonytalan választók közül a nagyobbik ellenzéki párt tud-e még voksokat begyűjteni, miközben a hírek szerint az MSZP a Fidesszel szembeni ellenérzések felkorbácsolására készül az EP-kampányban.
Fricz Tamás politológus: a Fidesz felébredt Csipkerózsika-álmából, egyfajta markánsabb ellenzéki politizálásra váltott át. Úgy vélem, ez és a kormányzat politikájával kapcsolatos, továbbra is fennálló elégedetlenség együttes következménye, hogy a nagyobbik ellenzéki párt növelte előnyét a szocialistákkal szemben. Az MSZP népszerűségének mérséklődésében szerepet játszhatott, hogy a miniszterelnök közjogi javaslatai gyakorlatilag kudarcba fulladtak, a kabinet nem talál megoldást a gazdasági válságra, ráadásul morális problémákat vet fel az esetleges kormányoldali érintettség a brókerbotránnyal kapcsolatban. A csökkenő részvételi kedv kedvez a kispártoknak, így növeli annak esélyét, hogy az SZDSZ és az MDF mandátumhoz jusson az Európai Parlamentben. A fórum esetében az a kérdés, hogy Dávid Ibolya pártelnök „balra üt, jobbra üt” hazardírozó politikája mennyiben talál pozitív fogadtatásra.

Két frontális baleset is történt rövid időn belül