Nyugat-Szudánból a menekültek helyzetének drasztikus romlásáról s a fekete lakosságot sújtó mind több brutális atrocitásról érkezik hír. Nincs víz, sem elegendő gyógyszer a rengeteg, részben már a szomszédos Csádba menekült, megtört ember számára, így a segélyszervezetek valóságos humanitárius katasztrófától tartanak. Talán a sors iróniája, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár legutóbb épp a ruandai vérengzés tízéves évfordulóján hívta fel a figyelmet a Darfurban zajló ijesztő eseményekre, óva intve a nyugati világot, hogy a korábbi konfliktusokhoz hasonlóan, ismét elfordítsa fejét a forrongó fekete kontinenstől.
Kenyában néhány héttel ezelőtt béketárgyalást tartottak a szembenálló felek részvételével, amely után a sajtó, valamint az egyeztetésen felszólaló Colin Powell amerikai külügyminiszter arról számolt be, hogy végre esély nyílhat a három évtizede dúló, s eddig kétmillió áldozatot követelő erőszak megfékezésére. Az események, valamint a krízis háttere azonban cáfolja mindezt. A kontinens szakértője, Füssi Nagy Géza egyetemi tanár lapunknak elmondta: a fundamentalista kartúmi kormány feltehetően teljesen uralma alá akarja hajtani a déli országrészt is, ahol megtörve a fekete emberek hagyományos életmódját, illetve a kereszténységet, iszlám befolyást akar érvényesíteni. A nemritkán brutálisan fellépő kormány ráadásul nem valószínű, hogy enged elképzeléseiből, hiszen az északi, sivatagos résszel szemben Szudán déli, termékenyebb területei az ország éléskamrájává válhatnának.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy délen olajat is rejt a föld, úgyhogy könnyen megeshet, hogy bizonyos csoportok az egyébként is meglévő feszültségek mellett újabbakat is kreálnak, ha érdekeik úgy kívánják. Félő tehát, hogy a konfliktus egyre inkább nemzetközivé is válik, pedig a környező térségekben sem kellene több egy szikránál az erőszak újbóli lángra gyúlásához.
EU-erők ÉRKEZNEK? Fennáll a lehetőség, hogy EU-vezetésű csapatok avatkoznak be Szudánban. Gustav Hagglund tábornok a londoni Financial Timesnak nemrégiben elmondta, hogy az uniós katonai beavatkozás eshetőségét Louise Fréchette ENSZ-főtitkárhelyettes vetette fel. Az EU-tagállamok és a csatlakozó országok védelmi miniszterei a hó elején tartott kötetlen tanácskozásukon állapodtak meg arról, hogy 2007-ig 6-8, egyenként 1500 fős elit harccsoportot hoznak létre, amelyek két héten belül bevethetők lennének a sürgős cselekvést követelő válsághelyzetek kezelésére.

Hajmeresztő szökési terv Esztergomban