Tagállammá válásunkkal EU-jogok és -kötelezettségek alanyai leszünk. Ez azt jelenti, hogy megszűnik az a fajta szemléletmód, miszerint a kormányzat és a bizottság majd a diplomácia csatornáin keresztül békésen elintézi a problémákat. Megjelenik ugyanis egy új elem, a magán-, illetve az üzleti érdek – hangsúlyozta Czuczai Jenő. Május elseje után tehát, ha például egy magyar állampolgárt, vállalkozást vagy akár önkormányzatot bizonyíthatóan kár ér amiatt, hogy nem áll rendelkezésére egy tanácsi rendelet magyarul (amelyet az EU hivatalos lapjában hirdettek ki), akkor az illető az ebből eredő bizonyítható kárát jogi úton érvényesítheti. – Ha bepereli az Európai Közösség felelőssé tehető intézményét, akkor a közösségi jog valóban működik, és emiatt semmilyen kár nem érheti azt, aki a kárigényét érvényesíteni kívánja. Ezért hozták létre az Európai Közösségek Bíróságát, a közösségi szankciómechanizmusokat, és ezért van a római szerződésben egy olyan lehetőség, amely szerint akár a tagállam is kártérítési pert indíthat – tette hozzá Czuczai Jenő. Mint kifejtette: a tagállam nem a tanács ellen indíthat kártérítési keresetet, hanem a közösség ellen, mivel „a kárfelelősséget ilyenkor a közösség mint jogalany vállalja magára, akár a bizottság, akár a tanács, akár a parlament követte el a jogsértést”. Az ilyen per azonban nem kívánatos, ezért a tagállamok inkább keresik a megoldást közösen az érintett közösségi intézménnyel. Az egyébként, hogy május elseje után magyarul is rendelkezésre álljon minden közösségi rendelet, a diszkrimináció tilalma követelménye is, azaz hogy a nyelv miatt ne érhessen senkit hátrányos megkülönböztetés: például egy ítélkező magyar bírót a csatlakozás után azért, mert az alkalmazandó EU-jogszabály magyarul nem áll rendelkezésére, holott a bírósági eljárás hivatalos nyelve a magyar.
A magyar jogalkalmazók egyébként május elseje után a jogharmonizációban érintett nemzeti jogszabályokat is csak és kizárólag a közösségi jogszabályok szellemében értelmezhetik és alkalmazhatják majd. A jogharmonizációban azonban több területen is jelentős késedelem tapasztalható, így egyebek mellett csúszik a csatlakozási okmányok kihirdetésével kapcsolatos törvény is, ami nehezíti az alkalmazására való felkészülést. (Az Országgyűlés hétfőn, az utolsó pillanatban fogadta el az európai uniós csatlakozásról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot, amely azonban még kihirdetésre vár – a szerk.) Czuczai Jenő szerint a jogharmonizációs folyamat egyik gyenge pontja a kommunikáció, pontosabban annak a hiánya. – Azt, hogy hány törvényt kell elfogadni, azok milyen terjedelműek, milyen komoly változtatásokat hoznak az adott területen, mire kell felkészülni, milyen beruházási terveket kell készíteni, milyen költségvetési kiadása van, mindezt kommunikálni kell a társadalom felé annak érdekében, hogy az emberek, a vállalkozások fel tudjanak rá készülni – jelentette ki a szakjogász, aki szerint már hónapokkal ezelőtt el kellett volna magyarázni az embereknek és egyértelművé kellett volna tenni azt, hogy a május elsejei változások mit jelentenek számos, jelenleg az Országgyűlés előtt fekvő jogharmonizációs, úgynevezett salátatörvény esetében (ezek közé sorolhatók például a foglalkozással összefüggő, pénz- és tőkepiaci tárgyú, gazdasági tárgyú, egészségügyi és szociális, a környezetvédelmi vagy a deregulációs törvényalkotási lépések).
Magyar alelnök is lehet
Júniusban az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) tagjai közé fogadja a májusban csatlakozó tíz új EU-tagországot. A dublini konferencián – amelyen az európai uniós szakjogászok mellett várhatóan a teljes Európai Bíróság, az Európai Bizottság jogi apparátusának több vezetője, valamint a 25 tagállam főbírói és főügyészei is képviseltetik magukat – az új tagállamokból is választanak alelnököt. Döntés még nem született, ám a FIDE egyik alelnöke – ír javaslatra – nagy valószínűséggel magyar lesz. A tanácskozáson szó esik majd az európai alkotmányozás, a versenypolitika, valamint a bevándorláspolitika aktuális kérdéseiről is. A FIDE magyar szervezete – amely az európai uniós joggal hivatásszerűen foglalkozó jogászokat tömöríti – egyébként tavaly novemberben alakult meg. Jelenleg 82 tagja van, köztük főállású egyetemi oktatók, gyakorló ügyvédek, köztisztviselők és bírók, valamint egyetemi hallgatók. (MN)
