Megnőtt az elmúlt hetekben a kertészetek forgalma, hiszen a tavasz beköszöntével sokan felkeresték a növényeket forgalmazó vállalkozásokat. A vevőknek több csoportja létezik: vannak, akiknek már a múlt évben felépült a házuk, s most szeretnék a kertet berendezni. Herczeg Péter, a New Garden kertáruház igazgatója elmondta: egy kert kialakításának teljes összegéből 30–50 százalékot tesz ki a növények ára, a fennmaradó pénzt földrendezésre, burkolat és öntözőberendezés kialakítására kell fordítani. A szakember ismertette: ma már egy új kert kialakítása 1–5 millió forint között mozog, de természetesen lehet ennél magasabb összeget is e célra fordítani. Az árkalkulációnál döntő a terület nagysága és a megrendelő elképzeléseinek megvalósíthatósága, annak pénzigényessége. Ilyen értékű befektetésnél viszont a megrendelők gyakran szakemberrel terveztetik meg kertjüket, aminek költsége általában ötven-százezer forint. Herczeg szerint az összeg megtérül, hiszen azzal, hogy a növények szakértelemmel kerülnek a helyükre, minimalizálható pusztulásuk, továbbá a rendelés volumene miatt kedvezményben részesülnek a vásárlók.
A spórolás visszaüthet
A vevők másik csoportja, aki szeretné átalakíttatni a kertjét, s ezért fordul szakemberhez. A harmadikban pedig azok a vásárlók találhatók, akik maguk próbálják meg berendezni kertjüket, illetve azok, akik egy-egy növény megvételével teszik szebbé otthonuk már meglévő zöld területét. A cégek és önkormányzatok általában kertészmérnök szakembert foglalkoztatnak, így ő már konkrét tervekkel érkezik meg az értékesítési helyre. Ennek ellenpéldája, ha egy lakóparképítő vállalkozás megspórolja a növénytelepítés során a hozzáértő szakember megbízását, s a fák és cserjék találomra kerülnek a területre – mutat rá az igazgató, majd folytatja: a kertépítők szinte mindig vállalnak garanciát termékeikre. Ha a vevő egy napigényes növényt árnyékos helyre akar telepíttetni, akkor ezt vagy nem vállalják, vagy felhívják a megrendelő figyelmét arra, hogy az eredeti elképzelése hibás. Ha valaki hazaviszi a növényt, s az később tönkremegy, mert nem a megfelelő helyre vagy földbe ültették, nem locsolták, netán nem vették észre rajta a vásárlást követően kialakuló betegség jeleit, akkor sajnos nincs garancia. Mindenesetre a kérdésekkel célszerű mindig szakemberhez fordulni. A megbetegedett növényt érdemes a vásárlás helyére visszavinni, hiszen ha a betegség már korábbi, a vásárlás előtti időben alakult ki, akkor a kertészet többi növényén is fellelhető, s ez esetben kártérítik a vásárlót.
Az igazgató szerint az emberek sajnos gyakran elfelejtik, hogy a növények élőlények. Pedig oda kell rájuk figyelni, hiszen éppen úgy megbetegedhetnek, mint az emberek vagy az állatok, s ennek megelőzése érdekében permetezni és locsolni kell őket. Herczeg szerint érdemes figyelmet szentelni arra is, milyen a talaj összetétele, s akár talajelemzést is lehet kérni, de már az építkezéskor is lehet látni a föld milyenségét, s ha rossz, akár talajcserére is sor kerülhet. Vannak olyan növények, melyek a savanyú talajt kedvelik, s ebből, Sopron környékét leszámítva, nem sok helyütt találni. Így azoknak a növényeknek, melyek ezt kedvelik, külön gödröket kell készíteni, melyekbe savanyú földet tesznek.
Divat az élő sövény
Az igazgató kiemelte: napjainkban egyre kisebbek a telkek, így növekvő igény mutatkozik arra, hogy a szomszédos telkek közötti kerítést élő sövényből alakítsák ki. Erre alkalmas a tuja és a leylandii ciprus. Előbbi lassabban nő, de szebb sövényt ad, míg a leylandii ciprus gyorsan nő és sokszor kell metszeni. Arra a kérdésre, hogy egy fajtán belül a kisméretű, de olcsó, vagy a nagyobb, de drágább növényt érdemes-e megvásárolni, a szakember ekképpen felelt: nem mindig a drágább kerül többe, ezt azonban a vevőnek kell mérlegelni. Hozzátette: a kicsikből ugyanis többet kell venni, s nagyobb az esélye, hogy megbetegednek, s azt sem lehet látni, pontosan mekkorára nőnek és persze mindenképpen metszeni és növényvédő szerrel is permetezni kell a növényeket. A nagyobbak, igaz, drágábbak, viszont pont akkorák, hogy megfelelő és szép sövény építhető fel belőlük, s ennek kialakításához nem kell öt-hat évet várni.
Herczeg Péter szerint az emberek gyakorta esnek abba a hibába, hogy megcsinálják vagy megcsináltatják a kertjüket, ám megspórolják az öntözőberendezés árát. Mivel nem érnek rá locsolgatni a növényeket, azok egy része az első nyáron kiég. Ezt követően úgy döntenek, mégis kiépítik a locsolórendszert, csakhogy egy betelepített kertbe utólag beszerelni a rendszert jóval nehezebb és költségesebb. Ha öntözőrendszer van a kertben, a kertészetek gyakran pluszgaranciákat is adnak, hiszen úgy érzik, nagyobb esélyük van arra, hogy elültetett növényeik megmaradjanak. A garancia általában a három hónapos megeredési időszakra vonatkozik. – Egyre többen alakítanak ki tavat a kertjükben. A kisebb tavakat általában maguk építik meg az emberek, míg a nagyobbakat szakemberre bízzák. A megvalósítás ára függ a technikai felszereltségtől, így a négyzetméterár 30–50 ezer forint között mozog. Természetesen ha kishidat, szigetet és extra szűrőt is kér a kerttulajdonos, az ára megnövekszik – tájékoztat a kertáruház igazgatója. A szakember szerint az átlagos, ideális mélységű kerti „tó” 1 méter, melyben a halak is áttelelhetnek, de lehet mélyebbet is építeni. Sokan attól tartanak, hogy a kerti tó szivároghat, s így az alámoshatja lakóházuk alapját. Kétféle fólia létezik ennek megakadályozására: a PVC és a gumi. A szakember szerint az utóbbi ugyan drágább, viszont jóval tartósabb. Így ma már ettől a problémától nem kell tartani.
„Gondoskodó” természet
– A kertépítésben stílusok versengenek egymással. Egyre többen kedvelik a mediterrán hangulatú kerteket, s ahogy mindinkább melegszik az idő, az elképzelés egyre inkább megvalósítható. Sok lomblevelű zöld kerül a telkekre. Hogy melyik nem való oda, arról pedig a természet gondoskodik. A kertészek ugyanis azt szokták mondani: minden tíz évben van egy olyan hideg tél, amelyik megmutatja, melyik növény nem illik a kertbe – tudjuk meg Herczeg Pétertől.
Magyarországon mindkét tervezési mód, a számítógépes és a kézi is elfogadott. Vannak, akik a technikai megoldást, míg mások az utóbbit részesítik előnyben. A számítógépes előnye, hogy másodpercek alatt át lehet rendezni az igazi kert kicsinyített és arányosított virtuális mását, s ez talán még élethűbb is. A kézzel készítettre viszont azt szokták mondani: sokkal több benne az érzés, olyan, mint egy festmény.
Fókuszban az uniós pénzek. Elsősorban az uniós pályázati források eredményes kihasználása érdekében együttműködési szerződést kötött egymással a Károly Róbert Főiskola, az Egererdő Rt. és a Bükki Nemzeti Park. Pallagi László, a Mátrában és a Bükk nyugati részén erdőgazdálkodást folytató, állami tulajdonú Egererdő Rt. vezérigazgatója hangsúlyozta, állami vállalat „nagyon nehezen rúghat labdába” az uniós pályázatokon, konzorciumként viszont van esély támogatás elnyerésére – jelentette az MTI.
