Bár a köztévé helyett jelenleg kereskedelmi csatornák közvetítik a Forma-1-es futamokat és a Bajnokok Ligáját, az év legnagyobb sporteseményeit – az athéni olimpiát, a portugáliai labdarúgó Eb-t és a Magyarországon megrendezendő női kézilabda Eb-t – az MTV-n lehet majd követni. A köztévé úgy jut hozzá a közvetítési jogokhoz, hogy tagja az európai közmédiumokat tömörítő European Broadcasting Unionnak (EBU), amely a közvetítési jogokat megvásárolja az egyes szövetségektől, és szétosztja tagjai között.
Pinke György MTV-alelnök tájékoztatása szerint a televíziós jogdíjak versenyét a labdarúgó Eb vezeti négyszázmillió forintos öszszeggel, míg az athéni olimpiáért kétszáznyolcvanmillió forintot kell fizetni (a kézilabda Eb közvetítési jogát a Magyar Kézilabda-szövetséggel kötendő szerződés keretében állapítják meg). Az olimpia vonalköltsége a maga hetvenhétmillió forintjával „megveri” a portugáliai (huszonegymillió forint) és a magyarországi Európa-bajnokságokat (tizenötmillió forint). A kommentátorhelyekért a foci Eb-n harminchatmilliót, míg ugyanezért Athénban tízmillióval kevesebbet kell kifizetni. A közvetítésekhez szükséges MTV-s beszerzések és bérlések díja a kézilabda Eb esetében több mint kétszáznegyvenmillió, míg az olimpia esetében ötszázkilencvenöt millió forintba kerül majd.
Úgy tudjuk, ez utóbbi összeg annak köszönhető, hogy a köztévé a nyári játékokat már digitális technikával közvetíti, ezután a Híradó használja majd a rendszert, az MTV beruházása erre a célra közel egymilliárd forintot tesz ki.
Köztévés bérvita. Rudi Zoltán MTV-elnök és a három reprezentatív szakszervezet képviselője megállapodása szerint átlagosan hét százalékkal emelkednek a bérek április 1-jétől, ami a bázisidőszakhoz képest 10,5 százalékot jelent – mondta el Csorba Mária. – A szakszervezetek elárulták az MTV dolgozóit, az egyezség ellentmond az intézmény kollektív szerződésének, amely kimondja: az előzetesen kialkudott béremelést legkésőbb március 31-ig, január 1-jéig visszamenőleges hatállyal kell végrehajtani – szögezte le lapunknak Matúz Gábor, a Közszolga (Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezete) elnöke. Matúz nem tudta értelmezni a bázisidőszak fogalmát, mivel szerinte a hét soha nem lesz 10,5 százalék, illetve a január sem egyezik az áprilissal. (MN)
