Nem az adócsomaggal együtt, hanem később, sokak szerint eldugva jött ki december 28-án a jövedéki adóról és termékek forgalmazásáról szóló új szabályozás. Ebben augusztus elsejei hatállyal a vendéglátósok napi standolásának kötelezettségét kiterjesztették valamennyi alkoholtermékre. A szabály úgy szól, hogy a vendéglősnek műszakváltáskor a vámhatóság által rendszeresített űrlapon standolnia kell az üzletében meglévő alkoholos termékeket. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke szerint az elképzelés betarthatatlan. Kiemelte: a szabályozás álságossága abban is megmutatkozik, hogy miközben a vendéglátósok adminisztrációs terhei nőnek, addig egyes lobbicsoportok elérték a borzárjegy megszüntetését. Pedig ez igencsak alkalmas eszköz volt a hamisítványok kiszűrésére. Az új törvény nem a hamis bort előállítókat segíti kézre keríteni, hanem a vendéglősöket lehetetleníti el.
Családi vállalkozásban él a bizalom, ezért nem standolnak
Az elnök megkérdezte német kollégáját, náluk miként zajlik a standolás. A német szövetség elnöke nehezen értette meg a kérdést, hiszen azt elképzelhetetlennek tartja, hogy a vállalkozások az állam felé is adminisztrálják aktuális árukészletüket. Így viszont a hazai bevezetéskor nem lehet uniós normára hivatkozni – tette hozzá Antallfy, aki szerint az új szabály csak ott tartható be, ahol számítógépes program, 8-10 alkalmazott van, s ahol a pincér és a konyha között is elszámolás működik. Vagyis a nagyon elegáns vendéglőkben és a háromcsillagosnál magasabb besorolású szállodákban. A vendéglátósok zöme azonban nem e körbe tartozik. Sok helyütt családok dolgoznak együtt, megbíznak egymásban, ezért nem is standolnak.
Az elnök szerint probléma lehet abból is, hogy az üveges sörnél a vendégek gyakran módosítják rendelésüket, így a statisztika elcsúszhat, a hordósnál pedig mérlegelni kellene a mennyiséget. A szabály bevezetésének következményeként a vendéglátóhelyeken kisebb választék lesz, hogy a zárást követően ne kelljen még órákig leltározni. A műszakváltáskor pedig leállhat a kiszolgálás. Arra a felvetésre, hogy a vendéglátósok nem azért tiltakoznak-e, mert ezzel bezárul a kiskapu a számlamozgás nélküli, így adómentes forgalmazás lehetősége előtt, a szakember azt felelte: ilyen áru már nincs, s a kormány illúzióját ebben is el kell oszlatni. A borkommandó már ma is vizsgálja, hogy az üzletben forgalmazott termékekről van-e számla, s például a borok esetében van-e kísérőokmány a pincészetek megjelölésével.
A magyar büntetési gyakorlat az EU-ban elképzelhetetlen
Az elnök szerint a hazai ellenőrzési gyakorlat tragikus. Ismertette: nemrég a 6-os út mellett csaptak le a hatóságok emberei az egyik étteremre, az utakat elállták, s a vendégek előtt vették górcső alá az üzletet. Ez a módszer Antalffy szerint két okból is elfogadhatatlan: egyfelől elriasztja a vendégeket, hiszen azok arra gondolhatnak, mi történhet itt, ha a hatóság így lép fel. Másfelől működés közben nagyobb a hibalehetőség, a bírságok hatalmasak, s már az első esetben is 50–100 ezer forintra rúgnak, miközben csak egy sör nem stimmelt az elszámolásban. A magyar büntetési gyakorlat az EU-ban elképzelhetetlen. Például Ausztriában a HACCP-megfelelőség első vizsgálata során az illetékes hatóság nem büntet, hanem felszólít, s ha a vállalkozó a felhívásnak mégsem tesz eleget, akkor szabják ki a büntetést. Ennek mértéke 30–50 euró közötti. Ezzel szemben nálunk már az első alkalommal röpködnek a meglehetősen drasztikus, 50–100 ezer forintos bírságok.
Antalffy rámutatott: ez azért nem jó üzenet, mert a korábbi csatlakozás tapasztalatai azt mutatják, a közösségbe lépést követően a vállalkozások 30-40, egyes államokban ötven százaléka megszűnik vagy profilt vált. Ezért a kisvállalkozásokban amúgy is félelemérzet van a jövőt illetően. A kormányzatnak azt kellene sugallnia a vállalkozásoknak, hogy meg tudnak felelni a kihívásoknak, nem pedig azt, hogy egyetlen tizedesvessző elírása miatt jön a büntetés. Ez a magatartás a csibészek felkutatását amúgy sem segíti, viszont növeli a tévedés lehetőségének kockázatát, aminek következtében a beszedhető bírság összege ugyancsak növelhető. A borkészletek napi standolásának ötlete a közelmúltban pedig már megbukott. Ugyanis a hamis bor ezáltal nem lett kevesebb, ám jelentősen nőttek a bürokratikus elvárások. Hatékonyabban úgy lehetne fellépni, ha a cukor jövedéki termék lenne, s az abból egy mázsánál nagyobb mennyiséget vásárlókat ellenőriznék, továbbá az üzletekben árult bor minőségét vennék vizsgálat alá – tette hozzá Antalffy.
Az elnök kritikával illette a magyarországi büntetési gyakorlatot, s hangsúlyozta: az EU-ban elképzelhetetlen, hogy az ellenőrzési bírságok ilyen mértékben beépüljenek az ellenőrző hatóságok költségvetésébe. Az Érdekegyeztető Tanácsban régóta kifogásolják, hogy egyes hatóságok éves költségvetésében tervezett bírságbevétel szerepel. Vagyis még csak nem is feltételezik, hogy a vállalkozások betartják a szabályokat. Ugyanakkor azért azon is érdemes lenne elgondolkodni, mi van akkor, ha mindenki szabályosan tevékenykedik. Akkor olyat is megbüntetnek, aki nem vétett, vagy pénzügyi problémák elé néz a hatóság? Ezért az ellenőrök érdekeltek abban, hogy hibát találjanak, ami pedig egy európai államban elfogadhatatlan – véli az elnök.
Mindig volt megfelelési kényszer – az alkalmasságunkat bizonyítjuk?
Sokak szerint a kicsik túlélését biztosítva a hatóságoknak elnézőbben kellene kezelniük a kisvállalkozásokat. Hiszen ha ők „befuccsolnak” és utcára kerülnek – mivel többségük nem jogosult munkanélküli-segélyre –, nő a társadalmi feszültség, s családok sora csúszhat a szegénységbe. A kedvezményes bánásmódra egyébként a törvény lehetőséget is teremt egyelőre. Antalffy aggódva figyeli azt a törvénymódosítási törekvést, amely során ki akarják venni azt a – jelenlegi szabályozásban meglévő – passzust, amely szerint a mikro- és a kisvállalkozásoknak engedményt lehet adni egyes követelmények teljesítése alól.
Arra a kérdésre, hogy miért vállal hazánk többet, mint amit az EU megkövetel, a szakember azt felelte: mindig volt megfelelési kényszer. Addig, míg áramlott a tőke a magyar gazdaságba, kevésbé foglalkoztunk ilyen kérdésekkel, most, amikor már a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a Baltikum is megelőzött minket, ezzel akarjuk bizonyítani alkalmasságunkat. A szabályozásban akarunk éltanulók lenni. Ez viszont nem helyes megközelítés, hiszen saját embereinkbe, vállalkozóinkba rúgunk. Nekünk saját nemzeti értékeinket kellene képviselnünk, ahogy ezt a jelenlegi tagok is teszik.
origo.hu
Videón a rekordméretű harcsa – százhat kiló volt a hal
