Partnerek vagyunk abban, hogy még az ír elnökség alatt lezáródjanak az alkotmányról folyó tárgyalások – hangsúlyozta Gottfried Péter, hozzátéve, hogy nem lenne szerencsés, ha az alkotmányozási vita összemosódna az EU költségvetéséről zajló egyeztetéssel. Mint mondta: még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a különböző érdekeltségek befolyással lehetnek egymásra.
Magyar szempontból kiemelt fontosságú a kohéziós politika erősítése, és – mint az integrációs államtitkár kifejtette – érdekeltek vagyunk abban is, hogy az unió következő költségvetési időszakában a vidékfejlesztés is erős politika maradjon. Gottfried Péter szerint hazánk olyan egy főre jutó támogatást szeretne elérni, amely megegyezik a hozzánk hasonló tagországok régióinak jelenlegi juttatásaival. Az államtitkár a célok közül kiemelte a lisszaboni folyamatot (amelynek lényege az unió versenyképességének növelése), valamint az EU új szomszédságpolitikáját. Kifejtette, Magyarország érdekelt abban, hogy a határon átnyúló projekteknek fedezetük legyen az uniós büdzsében.
Lapunk kérdésére válaszolva Gottfried Péter közölte, hogy a csatlakozás után a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának fő feladata az uniós intézményekben képviselt magyar álláspontok koordinálása lesz.
Egyszerűsített ellenőrzés. Magyarország május 1-jei európai uniós csatlakozása után egyszerűsített ellenőrzéssel léphetnek át az uniós tagországokba a polgárok. A csatlakozást követően Magyarország Szlovéniával, Ausztriával és Szlovákiával közös határa az Európai Unió belső, az Ukrajnával, Romániával, Szerbia-Montenegróval és Horvátországgal közös határa pedig az EU külső határává válik. A belső határok átkelőhelyein egyszerűsített ellenőrzéssel léphetnek át az EU polgárai. Ez a gyakorlatban az úti okmányok érvényességének ellenőrzését, személyazonosítást és a gépjármű megtekintését jelenti. (MTI)
