Tovább rejtegetik a lehallgatási jegyzőkönyveket

A napirendben sem tudtak megegyezni a bankbotrányt vizsgáló bizottság tagjai, így az érdemi munka megkezdése előtt a testület elnöke berekesztette az ülést. Az ellenzéki tagok ezután a Nemzetbiztonsági Hivatalba (NBH) vonultak, hogy megismerjék az ott őrzött 595 telefonlehallgatási jegyzőkönyvet – kísérletük ismét kudarcot vallott. Lamperth Mónika belügyminiszter szerint jelentősen sértené a nyomozási érdekeket, ha a dokumentumok idő előtt nyilvánosságra kerülnének.

Nem támogatták a Demeter Ervin (Fidesz) elnök által benyújtott napirendet a bankbotrányt vizsgáló bizottság kormánypárti tagjai, így az érdemi munka előtt berekesztették a testület ülését. Az MSZP és az SZDSZ delegáltjai kizárólag Tóth Károly (MSZP) bizottsági munkát összegző jelentéstervezetéről akartak volna tárgyalni, míg az ellenzék emellett az 595 telefonlehallgatási jegyzőkönyv megismerését is felvette volna a programba. Demeter érthetetlennek nevezte, hogy a kormánypárti képviselők nem voltak kíváncsiak Tóth Károly jelentéstervezetére, és nem akartak véleményt nyilvánítani a lehallgatási jegyzőkönyvekről.
Az ellenzéki képviselők ezt követően átvonultak az NBH-ba, hogy – „Tóth András államtitkár nyilatkozata alapján” – megnézzék a lehallgatási dokumentumokat, amelyek megismerésére múlt szerdán már egyszer eredménytelen kísérletet tettek. A politikusok a képviselők jogállásáról szóló törvényre hivatkozva akartak betekinteni az iratokba – kísérletük azonban kudarcot vallott. Lamperth Mónika úgy véli, hogy súlyosan sértené a nyomozás érdekeit, ha az eljárás lezárása előtt nyilvánosságra kerülnének a jegyzőkönyvek. A belügyminiszteri vélemény szerint a nyilvánosság egyet jelent azzal, hogy a vizsgálóbizottság tagjai iratokba akarnak betekinteni. Lamperth állásfoglalását megküldte Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárnak. A tárcavezető a büntetőeljárásról szóló törvényre hivatkozva leszögezi: a vádirat benyújtásáig az ügyész engedélyével az kaphat lehetőséget arra, hogy felvilágosításhoz jusson az eljárásról, akinek a nyomozás lefolytatásához, annak eredményéhez fűződő jogi érdeke igazolható.
Demeternek már megmutattak egyes jegyzőkönyveket a titkosszolgálatnál, amelyekből két elemet emelt ki a politikus: Kulcsár Attila és Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. volt vezetőjének beszélgetéseiben említést tesznek egy bizonyos Gyurcsányi nevű személyről, akitől Bodnár Zoltán, az ÁAK elnöke és a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezérigazgatója szándékozik segítséget kérni. Tóth András sietett leszögezni, hogy semmi nem támasztja alá azt a „sejtetést”, hogy Gyurcsány Ferenc sportminiszter bármilyen módon kapcsolatban állt volna Kulcsár Attilával. Egy másik jegyzőkönyvben a gyanúsítottak arról beszélnek, hogy Bitvainak „a legnagyobb emberhez” kell mennie vizitre.
Bitvai Miklóst tavaly június 26-án, azonnali hatállyal mentette fel tisztségéből Csillag István gazdasági miniszter, mert a sztrádacég akkori vezetőjét tette felelőssé 16 milliárd állami forint szabálytalan kezelése miatt. Az összeg a K&H brókercégéhez került, majd egy részét a Pannonplast-részvényvásárlás finanszírozásához használták fel. Bitvait közvetlenül a kormányváltás után nevezte ki az ÁAK élére az akkor tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az NA Rt. vezetése. Az MFB élén a Medgyessy-kabinet megalakulása óta a kormányfő egyik legfőbb bizalmasa, Erős János áll.