A robbanás megrongálta a rendőrség épületét is, és két méter mély, három méter széles lyukat vágott az úttestbe. A két iskolabusz egyike óvodásokat, a másik középiskolás lányokat szállított. Az áldozatok a felismerhetetlenségig összeégtek. Szamir Saker Mahmúd al-Szumajdai belügyminiszter szerint egyelőre nem tudni, öngyilkos merénylők robbantották-e fel a gépkocsiba rejtett pokolgépeket.
Semmi esetre sem növeljük Irakban szolgáló katonáink létszámát – jelentette ki Varsóban Leszek Miller lengyel miniszterelnök. Hozzátette, hogy Lengyelország nem csukhatja be a szemét Spanyolország iraki kivonulása fölött, de semmilyen kalandorságot nem követhet el. Miller közölte, a lengyel fél erről is tárgyal az amerikaiakkal, olyan jelzéseket küldve nekik, hogy a katonai helyett a politikai tényezőnek tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget. Az lenne a legjobb – tette hozzá –, ha a konfliktust politikai eszközökkel oldanák meg az ENSZ égisze alatt.
*
A brit kormányfő szerint a bászrai bombamerényletek után sem szükséges brit csapaterősítést küldeni a Nagy-Britannia által ellenőrzött dél-iraki térségbe. Tony Blair a londoni alsóházban kijelentette, a kormány úgy tartja, hogy elégséges a Bászrában állomásozó brit erők létszáma, és nincsenek tervek újabb egységek odavezénylésére. London folyamatos megfigyelés alatt tartja a helyzetet, de jelenleg úgy ítéli meg, hogy a brit hadsereg „nagyszerűen helytáll” a térségben – mondta a miniszterelnök.
Korábbi álláspontját megváltoztatva a Dominikai Köztársaság úgy döntött, hogy kivonja kontingensét Irakból, mégpedig a lehető legrövidebb időn belül. José Miguel Jiménez Soto tábornok, védelmi miniszter elmondta, hogy a háromszáz fős egység kivonását már a jövő héten megkezdik. A dominikai kontingens spanyol parancsnokság alatt a feszült helyzetű, közép-iraki Nedzsef körzetében állomásozik, és a döntés azután született, hogy Madrid bejelentette az iraki spanyol jelenlét felszámolását. A dominikai vezetés e hét elején még úgy nyilatkozott, hogy a kontingens kitölti júliusig szóló megbízatását. Az álláspontváltozás előtt jelentette be az ugyanabban a kötelékben érdekelt Honduras, hogy haladéktalanul kivonja 368 katonáját Irakból.
Az oroszországi látogatáson tartózkodó Silvio Berlusconi leszögezte, hogy a jelenlegi iraki helyzetben szükségszerű és egyben kötelező is Irakban maradni. Megerősítette, hogy az olasz katonákat azt követően sem rendelik haza, hogy az Egyesült Államok tervei szerint június 30-án átadják a hatalmat az iraki polgári vezetésnek az országban.
Amerikai katonák és iraki felkelők a tűzszünet ellenére ismét tűzpárbajt vívtak tegnap reggel Fallúdzsában. Az újabb harcok alig néhány órával azt követően törtek ki, hogy Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kijelentette, a fallúdzsai tűzszünet nem tart a végtelenségig.
Megalakult Irakban az a törvényszék, amely Szaddám Huszein elűzött diktátor és hívei ügyében ítélkezik majd – jelentette be a síita Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) párt szóvivője. Az iraki vezetők döntése alapján létrehozott testület vezetője az Egyesült Államokban jogot végzett Szálem Csalabi, az INC vezetőjének unokatestvére lett. A törvényszéket egyelőre összesen hét bíró és négy ügyész alkotja.
Irakhoz kapcsolódik az a hír is, amely szerint példátlan támadást intézett a brit kormány politikája ellen az anglikán világegyház vallási vezetője, aki szerint a kormányzati stílus folyamatosan aláássa az ország „politikai egészségét”, és ez akár polgári engedetlenséghez is vezethet. Rowan Williams – Irak említése nélkül, de egyértelműen az iraki fegyveres beavatkozásra utalva – azt mondta: a brit kormány „szokásává vált a bírálat elfojtása, a sajtó manipulálása, a szakértői tanácsok figyelmen kívül hagyása”.

Nemrég még Pressman tesztelte az ellenzék élére, most Brüsszelben kapott vezető állást Gyöngyösi Márton