Burkoltan elismerve a katonai nehézségeket, Ricardo Sanchez amerikai tábornok sajtóértekezletén kijelentette, hogy a koalíciós erők „a közeljövőben” visszafoglalják a déli Kút városát, amelyből ádáz összecsapások után előző nap kivonultak az ukrán erők, és teljes egészében Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok Mahdi hadserege fegyvereseinek ellenőrzése alá került. Sanchez elismerte, hogy Nedzsef részben a síita harcosok kezére került. Kúfa városában a helyi rendőrőrsöket és kormányhivatalokat foglalták el a síita lázadók. Mindeközben ezrek keltek útra Fallúdzsa felé, hogy az amerikaiak által ostromlott szunnita város lázadó lakosságának segítségére siessenek. Az autóúton, amelyen az önkéntesek vonulnak, gerillák páncéltörő rakétákkal támadtak egy amerikai katonai gépkocsioszlopra. A fővárostól 50 kilométernyire lévő Fallúdzsa utcáin elkeseredett küzdelem folyik, az amerikai tengerészgyalogosok a vietnami háborúhoz kezdik hasonlítani az ottani harcokat.
A magyar kormány folyamatosan elemzi és értékeli az iraki helyzetet, amely „romlik”, de a kint szolgáló magyar katonák biztonságáért mindent megtesznek – hangsúlyozta tegnap Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. Közölte: a kormány a folyamatos elemzések „eredményeképpen hoz majd döntést akkor, amikor kell”. Hangsúlyozta, hogy a magyar katonák közvetlen harci cselekményekben csak akkor vesznek részt, ha a személyes biztonságukat veszélyeztetik.
*
Juhász Ferenc kiemelte: a jelenlegi helyzet megoldásához nagyon fontos, hogy a nemzetközi koalícióban részt vevő erők közötti együttműködés és kommunikáció biztosított legyen. Fontosnak nevezte azt, hogy „újabb és újabb legitimációs formát keressenek ennek a missziónak a támogatására”. „Többek között akár egy új ENSZ-döntést is elképzelhetőnek tartanék” – mondta. A miniszter az MTI azon kérdésére, hogy a mostani iraki helyzetet tekintve továbbra is úgy látja-e, hogy meg kellene hosszabbítani a magyar kontingens év végén lejáró mandátumát, úgy válaszolt: ehhez „a kormány későbbi döntése szükséges és a parlament állásfoglalása, de látszik, a nemzetközi tapasztalatok ezt bizonyítják, hogy a nemzetközi feladatok egy év alatt nem teljesíthetők”.
Robbanások hallatszottak szerda este a dél-iraki Szamáva város közelében, nem messze a japán katonák táborától; sérültekről nem érkezett jelentés. A japán és a dél-koreai csapatok a biztonsági helyzet romlása miatt átmenetileg felfüggesztették tevékenységüket Irakban. A héten ugyanis három japán, egy brit és nyolc dél-koreai állampolgárt ejtettek túszul Irakban felkelők. Az NHK japán televíziós állomás jelentése szerint a japánok elrablói azzal fenyegetőznek, hogy kivégzik túszaikat, ha a szigetország három napon belül nem vonja ki csapatait Irakból. A tokiói külügyminisztérium válságtörzset állított fel, hogy ellenőrizze a japánok túszul ejtéséről helyi hírforrásokból származó jelentéseket. A nyolc dél-koreai és a brit elfogásának körülményei nem ismeretesek, annyit tudni, hogy később mindegyiküket elengedték.
Lengyel és a bolgár katonák délelőtt Kerbelában megfutamították a városházát elfoglalni akaró síita fegyvereseket. A TVN24-nek Jerzy Szmajdzinski lengyel védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy kétséges, rendezni lehet-e katonai eszközökkel az iraki helyzetet. Még mindig megvalósíthatónak mondta azt az amerikai tervet, hogy június 30-ig átadják az irakiaknak a hatalmat, amennyiben annak gyakorlói az iraki népet fogják képviselni, annak radikális elemeit is beleértve. „Több politikára, és kevesebb katonára van szükség” – mondta a miniszter. Ukrajna közben bejelentette, nem tervezi a távozást a térségből.
Ugyanakkor Muhtar Altinbajev kazah védelmi miniszter bejelentette, hogy katonáik május végéig kivonulnak Irakból. Az Egyesült Államoknak esze ágában sincs kivonulni, és határozottan szembeszáll a felkelőkkel – jelentette ki ezzel szemben a Pentagonban tartott sajtóértekezletén Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Eközben kiderült, az amerikai hadsereg erősítést küld a Kerbelában állomásozó bolgár kontingens támogatására. A 120 főből álló erősítést Szófia kérte Washingtontól – jelentette be a Tádzsikisztánban tartózkodó Szolomon Paszi, Bulgária külügyminisztere a bolgár állami rádióban. Paszi hozzátette, hogy az Egyesült Államok hajlandóságot mutat további erősítésre is. Az Irakba vezényelt bolgár egység 480 katonából áll lengyel parancsnokság alatt, és feladata a kerbelai városháza védelme. Paszi az interjúban hangsúlyozta: „nem született politikai döntés” Szófiában arról, hogy megváltozzon a bolgár álláspont Irakkal és Bulgária iraki katonai részvételével kapcsolatban.
Moszkvában Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár jelezte: az észak-atlanti szövetség csak megfelelő ENSZ-felhatalmazással rendelkező iraki stabilizációs erő keretében kész csapatokat küldeni Irakba. Az ENSZ szerepét hangsúlyozta a Vatikán is. II. János Pál az utóbbi hónapokban többször is az ENSZ-szerepvállalásának szükségességét emelte ki – emlékeztetett Renato Martino bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke. A bíboros szerint a katonai jelenlét tekintetében az irányítást kell megváltoztatni, ennek a kontingensnek békeerővé kell válnia, az ENSZ égisze alatt.
Az ENSZ részvételét az Egyesült Államok is támogatja, s a The Washington Post amerikai napilap szerint több mint egy tucat országot kért fel egy új nemzetközi katonai erő megalakítására, amely az ENSZ alkalmazottait oltalmazná, ha a világszervezet visszatérne Irakba. Az amerikai kormány nagykövetségei révén Franciaországot, Indiát, Pakisztánt és más országokat igyekszik rávenni a részvételre a The Washington Post tegnapi számának értesülése szerint. Amerikai külügyminisztériumi értesülések szerint a világ minden sarkából kértek fel országokat a részvételre, de kihagyták az arab államokat, valamint Irak szomszédjait, így Törökországot is. A tervezett erő legkevesebb 1500 emberből állna. Franciaország a lap tudomása szerint egyelőre korainak tartja a felkérést, mivel az ENSZ még nem döntött az iraki szerepvállalásról, sem annak formájáról.
Al-Kaida-felszólítás. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet egyik legveszélyesebb szaúdi embere felszólította a világ muzulmánjait, hogy mindenütt gyilkoljanak amerikaiakat. A Dirasat iszlám honlap videofelvételén Abdel-Azíz al-Mukrin arra buzdította nézőit és hallgatóságát, hogy ahol csak lehet, mindenütt végezzenek az amerikaiakkal. Egyben pedig fegyveres támadást helyezett kilátásba minden olyan arab vezető ellen, aki Washington szövetségesévé szegődött. A szaúdi hatóságok nyomozati listáján e terrorista az elsők között van feltüntetve. Azzal vádolják, hogy ő volt az értelmi szerzője annak az öngyilkosmerénylet-sorozatnak, amelyben tavaly legkevesebb ötven ember lelte halálát Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban. (MTI)
