Japán kutatók két petesejt felhasználásával teremtettek élőlényt; a Kaguya nevű egeret – adta hírül a New Scientist. Ez azt jelenti, hogy az immár tizennégy hónapot megért egérkének nincs biológiai apja: mindkét szülője nőstény.
A szűznemzés – vagyis az a folyamat, amelyben az utódok létrehozásához nincs szükség hím ivarsejtre – elsősorban a növényekhez kötődik, de nem ismeretlen jelenség a rovarok, a békák és a halak világában sem. Emlősöket még sohasem sikerült ezzel a módszerrel szaporítani. Az emlősök azonos nemű sejtekből származó génjei ugyanis az egyesítési kísérleteknél érzékelik a rendellenességet, ezért, ha megindul a sejtfejlődés, hamarosan abbamarad. A tokiói mezőgazdasági egyetem kutatói ezért megpróbálták „becsapni” a petesejtet, amely mellé egy másik petesejt magját ültették be. Ez utóbbit genetikailag megváltoztatott nőstény egérből vették, amelynek szervezetébe előzőleg az embrió növekedéséhez elengedhetetlen IGF-2 elnevezésű fehérjét juttatták be. Ennek a fehérjének a kialakulásához normális körülmények között a spermiumból származó DNS szükséges, ezért a befogadó petesejt a mellé beültetett sejtmagot hímivarsejtnek „hitte”.
A zseniális ötlet azonban egyelőre nem minden esetben hozza meg a kívánt eredményt. A kísérletben 457 egérembriót akartak létrehozni, de csak tíz kisegér született meg, s Kaguyát kivéve mind nagyon rövid életűek voltak.
A téma szakértői szerint azonban Kaguya létezése forradalmasíthatja a klónozási technikákat. A felfedezés azonban máris hasonló vitákat generál, mint a klónozási kísérletek. Sok tudós, köztük Gianiero Palerino, a New York-i Cornell Egyetem genetikusa felháborítónak találja a gondolatot is, hogy ez a technika utat találjon az emberek világához is.
origo.hu
Videón a rekordméretű harcsa – százhat kiló volt a hal
