Magyarországon az egészségturizmus területén csupán az utóbbi években alakultak ki, s jöttek létre a wellnessszolgáltatásokat is nyújtó szállodák és fürdők. Ehhez természetesen nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy Magyarország igen gazdag termálvizekben, kiváló adottságú gyógyszállodákkal, valamint magas szaktudású orvosi és terapeutai háttérrel rendelkezik. A wellness fogalom sok mindent takar, s nehéz meghatározni, hogy miként iktathatjuk be a mindennapi életünkbe. A wellness új keletű, angolszász kifejezés, mintegy 25 éve született meg az Egyesült Államokban. Míg a fitnesz az edzettség és fizikai erőkifejtéssel szerzett erőnlétet fedi, addig a wellness az embert teljes egészként szemléli, magában foglalja a fizikai és érzelmi állapotot, tehát nem azonos a kilók elleni aszkéta küzdelemmel. A wellness a legkedveltebb jelző mostanában, amivel a hotelek és utazási irodák felhívják magukra a figyelmet.
Számos, magát wellnessközpontnak hívó sportintézmény nyílt az elmúlt években, s egyre több vidéki szálloda csalogatja látogatóit wellnesshétvégét ígérve. A fő különbség egy fitneszklub és wellnessklub között az, hogy az előbbit aktív fiatalok látogatják, míg az utóbbiban idősebbek és különböző betegségeken átesett vendégek is megfordulnak, megfelelő kezelésben és mozgásterápiában részesülnek. A wellnesshez ugyanúgy hozzátartozik a gyógyfürdő, a szauna, a masszázs, a jóga, mint a vitaminok és az egészséges ételek.
A wellnesséletmód szerint élők létének szerves része az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az ideális testsúly megőrzése ugyanúgy, mint a lazítás, a stressz leküzdése, a káros szenvedélybetegségek kerülése. Egy wellnessközpont megnyitása a legtöbb esetben több száz millió forintos beruházást igényel. Az értékesítési adatok ugyanakkor azt igazolják, hogy e szolgáltatások iránt folyamatosan bővül a kereslet, így a befektetők lassú, de biztos megtérüléssel számolhatnak ilyen beruházás esetén. A jelentős összegű befektetés hátterében az áll, hogy a wellnessközpontok – eltérően a hagyományos testépítő kluboktól, aerobikstúdióktól és fitnesztermektől – olyan eszközökkel, szolgáltatásokkal és személyzettel állnak a látogatók rendelkezésére, amely minden korosztályú és egészségi állapotú, testmozgásra és kikapcsolódásra vágyó vendég számára személyre szabott, kontrollált testedzési lehetőségeket nyújtanak. Ennek értelmében e központoknak – a szigorúan meghatározott személyi és beruházási kritériumok mellett – rendelkezniük kell fizikális-kondicionális állapotfelmérés és táplálkozási tanácsadás lehetőségével. A szükséges felméréseket egészségügyi személyi edzőknek, egészségügyi szakembereknek, valamint orvosoknak kell elvégezniük.
Konkrét példaként a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdőt említjük. A település önkormányzata még a polgári kormány idején nyert a Széchenyi-terv segítségével kétmilliárd forintot a létesítmény zöldmezős beruházásban történő megvalósítására, ez volt a programban a legmagasabb öszszeg, amelyet egyetlen projektre odaítéltek. A város ugyancsak két- milliárd forinttal járult hozzá az objektum megépítéséhez, amely 2002. december 1-jén nyílt meg. Rá egy évre a fürdő épületében kialakított 26 szobás, négycsillagos szállodát, a hozzátartozó éttermet és a hatvanfős konferenciatermet is átadták. Vörös Imre, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a wellnesscentrum kialakítását egyrészt azért látták indokoltnak, mert a wellnessturizmus az ágazaton belül a leggyorsabban fejlődő terület, így jóval dinamikusabban bővül, mint a gyógyturizmus. Másrészt azért, mert a célközönség is más, hiszen a gyógyszállókat, gyógyfürdőket főként betegségben szenvedő, idősebb emberek keresik fel, míg a wellnesslétesítményeket elsősorban a középkorúak, illetve a náluk is fiatalabbak látogatják.
„Nem elég megépíteni egy objektumot, azt jól is kell működtetni. Mi a magasabb minőséget igénylő közönséget céloztuk meg, s ez a vizes részektől a kezelésekig mindenre vonatkozik. A különböző gőzfürdők, Kneipp-medencék, aeromasz-százsok mellett például több típusú szaunát működtetünk, nagy pihenőterekkel. Kialakítottunk egy szaunaudvart is, szabadtéri szaunánkhoz frisslevegős pihenőtér tartozik” – mondja Vörös Imre, hozzátéve, hogy a magasan képzett, idegen nyelveket beszélő személyzet is legalább ennyire fontos. A létesítményben fitneszstúdió is található konditeremmel, a hagyományos berendezések mellett kardiogépekkel. Így az óvodásoktól az idősekig minden korosztály képviselői, tehát családok is kellemesen tudják eltölteni az időt.
Az igazgató tájékoztatása szerint télen a vendégeik 50-60 százaléka külföldről érkezett, főként Ausztriából, Németországból, Hollandiából, Csehországból, Svájcból és Olaszországból. A fürdőnek 200 kilométeres a vonzáskörzete, e távolságon belülről ingázók is szép számmal érkeznek, akik csak egy napra jönnek el, nem szállnak meg a városban.
Az európai gyógyszállodák adatai országok szerint
Ország Vendégek száma Vendégéjszakák száma
(ezer fő) (ezer éjszaka)
1. Németország 91 452 712 153
2. Ausztria 54 545 226 686
3. Egyesült Királyság 10 844 29 680
4. Olaszország 9 810 26 865
5. Svájc 7 558 58 865
6. Oroszország 5 556 22 694
7. Franciaország 4 805 13 248
8. Svédország 4 468 11 030
9. Spanyolország 4 700 15 097
10. Lengyelország 3759 17 953
11. Csehország 3 705 11 204
12. Hollandia 3 398 12 329
13. Finnország 2 738 11 489
14. Románia 2 519 6 442
15. Ukrajna 2 544 7 230
16. Belgium 1 894 5 056
17. Szlovákia 1 888 5 165
18. Norvégia 1 813 7 786
19. Görögország 1 739 4 545
20. Dánia 1 308 3 568
21. Horvátország 1 139 2 673
22. Jugoszlávia 1 053 3 729
23. Szlovénia 905 1 742
24. Írország 709 1 704
25. Magyarország 496 2 086
Forrás: KSH
