A Nemzetbiztonsági Hivatalt perelik

Államtitok megismerése iránti peres eljárást kezdeményezett a megszűnt bankbotrányt vizsgáló bizottság négy ellenzéki tagja. A képviselők szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), Tóth András államtitkár utasítására, törvénytelenül akadályozta meg, hogy betekintsenek Kulcsár Attila és más megfigyelt személyek telefonlehallgatási jegyzőkönyveibe.

Hétfőn tárgyalja a Fővárosi Bíróság Répássy Róbert, Demeter Ervin, Szijjártó Péter fideszes és Font Sándor MDF-s képviselőknek mint felpereseknek az NBH ellen benyújtott keresetét – tudta meg lapunk. A politikusok az államtitokról, illetve az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényekre hivatkozva azért indítottak pert, mert úgy gondolják: a titkosszolgálat törvénytelenül akadályozta meg, hogy a K&H-ügy felderítése során keletkezett telefonlehallgatási jegyzőkönyveket megismerhessék.
Répássy Róbert lapunknak elmondta: a képviselői jogállásról szóló jogszabály szerint egy vizsgálóbizottság tagja számára külön engedély nélkül is lehetővé kell tenni államtitkok megismerését.
*
Az államtitoktörvény pedig kimondja, hogy bármely állampolgár bírósághoz fordulhat, ha úgy gondolja, megalapozott jogi érdeke fűződik minősített iratok megismeréséhez.
A képviselő a precedensjellegű perben gyors ítéletre számít, hiszen az eljárás lezárásához nincs szükség bizonyítékokra, a bíróságnak egy jogi kérdésben kell állást foglalnia.
Répássy úgy véli: ha indítványukat pozitívan ítélik meg, az ügynek politikai következményei is lesznek. – Ebben az esetben ugyanis Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárnak vállalnia kell a felelősséget azért, hogy törvénysértő utasítást adott a szolgálatnak – figyelmeztetett a fideszes politikus.
Az alperes NBH álláspontja szerint bizottsági döntés kellett volna az iratbetekintéshez, illetve Lamperth Mónika belügyminiszter (Tóth András kérésére) Salgó László országos rendőrfőkapitánnyal egyetértésben úgy nyilatkozott, hogy nyomozati érdekeket sértene, ha nyilvánosságra hoznának államtitkokat egy folyamatban lévő eljárással összefüggésben.
Ezzel kapcsolatban Répássy közölte: a rendszerváltozás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló úgynevezett Mécs-bizottságnak – amely gyakorlatilag végig csonka testületként dolgozott az ellenzék később jogosnak minősített alkotmányos aggályai miatt – sem kellett bizottsági felhatalmazás ahhoz, hogy iratokba betekintsen. A második érvvel szemben a politikus véleménye pedig a következő: Tóth András Polt Péter véleményéről nem tájékoztatta a közvéleményt, a legfőbb ügyész szerint ugyanis nem sértene nyomozati érdeket, ha a bizottsági tagok betekintenének – nem nyilvánosságra hozatalról volt szó – a dokumentumokba.