Akciócsoport Szász ellen

Kulcsár Attila magas rangú kormányzati személyek, újságírók, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalban (Kehi), illetve a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó barátai bevonásával összeállított egy teamet, hogy a médián keresztül nyomást gyakorolhasson a PSZÁF-ra – közölte a Heti Válasz egy, az exbrókerrel rendszeres kapcsolatot tartó, közismert személy által írt dokumentumra hivatkozva. Az exbróker a támadás alapjául szolgáló Kehi-jelentést tízmillió forintért vette meg, és annak részleteit különböző sajtóorgánumokon keresztül szivárogtatta ki.

2003. május 21., Népszava: Elkészült a PSZÁF tevékenységét szabályozó törvény módosításának tervezete, „melynek következtében Szász Károlynak távoznia kell”. (Ekkor már folyt a PSZÁF Pannonplast-vizsgálata, amely a K&H-ügyhöz vezetett.)

Egy héttel később a Népszabadság közölte: A majdani vezetőcserére a Kehi februárban lezárt vizsgálata adhat alapot.
n Május végén Juszt László A tévé ügyvédje című produkcióban már abból a húszoldalas dokumentumból idézgetett, amit a titkos Kehi-jelentés, illetve a közpénzügyi államtitkárság háttéranyagai alapján fésültek össze.

Június 2-án állampolgári bejelentés, valamint Keller László beadványa alapján az ORFK feljelentéskiegészítést rendelt el, amely alapján kifejezetten a PSZÁF gazdálkodására fókuszált.

A június 4-i kormányülés után Gál J. Zoltán bejelentette: a Kehi vizsgálata három esetben kérdőjelezte meg a felügyeleti intézkedések jogszerűségét.

Június 18-án (két nappal a PSZÁF-elnök elleni támadás után) a kormányfő arra utasította Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt, hogy kutassa ki a húszoldalas írásmű igazságtartalmát. A vizsgálati eredmény augusztus 6-ra készült el.

Augusztus 6-án Gál J. közölte: „Volt egy olyan magyar állami szervezet, amelynek tényekkel bizonyítható módon lett volna lehetősége a K&H Banknál kialakult ügyek megakadályozására”.

Az MTV esti műsorában Medgyessy megnevezte a PSZÁF-ot. Kulcsár egyik felügyeleti munkatársakhoz intézett fenyegetése, amely szerint „augusztus 6-a lesz a leghűvösebb nap”, beigazolódott.

Augusztus közepén a miniszterelnök így beszélt: Elfogyott az emberek türelme azokkal a hivatalnokokkal szemben, akik eddig nem bizonyították be, hogy nem politikai szándékok vezérlik őket.

A Népszabadság augusztus 19-én közölte: törvény általi buktatásra ítélik Szászt.

A lex Szász eredeti változatát december közepén fogadta el az Országgyűlés – ám Mádl Ferenc az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az előzetes normakontrollkérés másnapján, december 23-án a Népszabadság és a Népszava egyszerre közölt interjút Konyecsniné Szécsi Máriával. A PSZÁF ex-főosztályvezetője hangsúlyozta: Azért bocsátották el, mert „nem volt hajlandó a visszaélések és a pártharcok cinkosává válni”.

Március végén a kormányzat kiigazította a jogszabály alkotmányellenes részeit, hogy április 5-én újra szavazhasson róla a parlament. A koalíció – néhány SZDSZ-es ellenvoks kíséretében – megint megszavazta a törvényt, amely tegnap, május 6-án hatályba lépett.