Év végén határoz az EU arról, hogy megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, s ebből a szempontból döntő jelentőségű lesz az unió októberi országértékelése. Ám Brüsszel – noha elismeri a törökök eddigi erőfeszítéseit – nem teljesen elégedett. Az Európai Parlament áprilisi jelentése szerint Törökország komoly haladást ért el az elmúlt egy évben, de ahhoz, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat az európai uniós tagságért, meg kell felelnie a koppenhágai politikai kritériumoknak. Az Európai Bizottság pedig legutóbb a politikai foglyok szabadon engedéséért emelte fel a szavát, eleddig nem sok sikerrel. Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője odáig ment, hogy közölte: az „EU nem kezd csatlakozási tárgyalásokat egyetlen olyan országgal sem, ahol politikai elítélteket tartanak fogva”.
A török felvétel megítélése egyébként meglehetősen ellentmondásos Európában. Joschka Fischer német külügyminiszter például a Der Spiegel legutóbbi számában megjelent interjúban kifejtette: ha Ankara előtt végleg bezárják az európai kaput, azzal belső instabilitásba is taszíthatják az országot. Nem így gondolják azonban a német ellenzéki kereszténydemokraták, akik egyfajta különleges partneri státusban gondolkodnak (ez a verzió azonban Ankara számára elfogadhatatlan). Párizs sem tartozik a török csatlakozás támogatói közé. Bár Jacques Chirac francia elnök a minap meglehetősen óvatosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a törököknek a tagságig még hosszú utat kell megtenniük, külügyminisztere, Michel Barnier azonban nem kertelt, hanem közölte, hogy szerinte Törökország nem áll készen a csatlakozásra. Egy, a napokban megjelent elemzés szerint egyébként az Európai Unió új tagjai sem lelkesednek a török tagságért. Akárhogy is lesz, a jelek szerint Recep Tayyip Erdogan igyekszik országa közvéleményét felkészíteni a „legroszszabbra”, nevezetesen, hogy az EU ismét nem ad dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A török miniszterelnök az ankarai parlamentben kijelentette: ha 2004 decemberében nem érik el a kívánt eredményt, a politikai reformok sorát előíró úgynevezett koppenhágai feltételeket „ankarai kritériumokká” nevezik át, és saját útjukat járják tovább. S bár a kormányfő nem bocsátkozott részletekbe a „saját utat” illetően, Törökországban nem kevesen vannak, akik úgy vélekednek, újabb brüsszeli elutasítás esetén Ankarának a volt szovjet közép-ázsiai országok vagy Kína felé kellene fordulnia.

Kiderült, kik a felelősek a csányi mászókabalesetben elhunyt kislány haláláért