Tévednek, akik azt hiszik, hogy a grozniji merénylet egy pillanat alatt romba döntötte a meglehetősen ellentmondásosan megítélt Ahmad Kadirovra épített csecsenföldi rendezési elképzeléseket is, állítja Franc Klincevics. Tény ugyanakkor, tette hozzá, hogy a tragédia komoly kihívás elé állítja Moszkvát, hiszen olyan politikus távozott az élők sorából, aki személyében képes volt egyesíteni az évszázadok óta szemben álló két nemzetet. Kadirov ráadásul sokszor megkérdőjelezhető módszerekkel ugyan, de évtizedes háború után stabilizálta a helyzetet a kaukázusi köztársaságban. A sajtóban megjelent elemzésekkel ellentétben a föderális központ ura a helyzetnek, s az első sokk után az élet viszszazökkent a megszokott kerékvágásba. Sokan mondják – reagál a szakértői véleményekre a politikus –, hogy a külföldről pénzelt szeparatisták önbizalmát megnöveli a sikeres merénylet, energiáikat azonban nagyrészt leköti a menekülés, a rejtőzködés. Maszhadov ugyan a közelmúltban ismét kicsúszott az elfogására indult föderálisok kezéből, ám sorsát ő sem kerülheti el. Az orosz törvények szerint ő ugyanis bandita. Így van ez akkor is, ha a nemzetközi közösség egy része ezt nem akarja látni. Ezek után persze azon sem lehet csodálkozni – teszi hozzá –, hogy a világsajtóban megjelentek olyan elemzések is, amelyek szerint a Kreml áll a merénylet mögött.
Az alkotmánynak megfelelően megkezdődött a szeptember 5-re kiírt választások előkészítése. Klincevics büszkén utalt arra, hogy a Csecsenföldön komoly befolyással bíró, a parlamenti és az elnökválasztáson a köztársaságban egyaránt kiemelkedő eredményt elérő Egységes Oroszország szava döntő lesz az utód kiválasztásában. A párt – állítja Klincevics – még nem döntött, kit támogat majd a szeptemberi megmérettetésen, a sajtóban azonban felröppent, hogy a déli föderális körzet frissen kinevezett helyettes vezetője, a grozniji születésű volt kágébés, néhány éve pedig a csecsen főváros polgármesteri tisztét betöltő Oleg Zsidkov a Kreml esélyese. Ramzan Kadirov azonban semmiképpen sem lehet a jelöltek között. A választási bizottság ugyanis a minap az alkotmányra hivatkozva elutasította a csecsen állami tanács, a kormány és a vallási vezetők azon kérését, hogy a 27 éves ifjabb Kadirov esetében tekintsenek el a jelölés feltételeként szabott harmincéves korhatártól. A Kremlhez közel álló politikus szavaiból is érződik, hogy Moszkva a robbantás utáni látványos találkozó ellenére sem Kadirov fiát favorizálja. „Nem monarchiában élünk, hogy Kadirovot a fiának kellene követnie az elnöki székben” – szögezte le Klincevics, üdvözölve Ramzan bejelentését, miszerint nem jelölteti magát, s azt az elnököt szolgálja majd, akit a nép megválaszt.
Mindez arra utal, hogy a közel tízezres magánhadsereget irányító Ramzan előtérbe kerülése a merénylet után csupán a helyzet stabilizálását szolgálta, a Kreml jelöltje azonban nem az ifjabb Kadirov.
Klincevics véleménye szerint a moszkvai csecsen diaszpóra képviselői közül is legalább hárman-négyen indulnak majd, s nem értett egyet azokkal a többek között Kadirov fia által is hangoztatott bírálatokkal, miszerint ezek az emberek a nehéz időket az orosz fővárosban vészelve át elvesztették volna a kapcsolatot szülőföldjükkel. Ők itt dolgoztak Csecsenföldért, s mint orosz állampolgároknak, joguk is van indulni a választásokon, s a többit majd a csecsen nép dönti el – szögezi le Franc Klincevics.
Visszatérnek a szakértők? Az Európa Tanács visszaküldi szakértőit Csecsenföldre, nyilatkozta az Eho Moszkvi rádiónak Walter Schwimmer főtitkár, aki előző nap Vlagyimir Lukin orosz emberjogi biztossal egyetértett abban, hogy Csecsenföldön sürgősen szükség van a helyes választási gyakorlatra oktató szemináriumokra. Mint ismert, a tavaly októberi csecsen elnökválasztásra az ET fenntartásai miatt nem küldött megfigyelőket. (MN)
