Sportszerűen azt mondogatják az új uniós tagállamok, hogy ha a törökök majd teljesítik a felvételi követelményeket, akkor szívesen látják őket, de „nem ugranak az ember nyakába a lelkesedéstől” – nyilatkozta a brit üzleti napilapnak a brüsszeli Ceps politikai kutatóintézet vezető szakértője. Az új uniós országoknak, amelyek még mindig saját csatlakozásukkal vannak elfoglalva, nem volt idejük részletes álláspontot kidolgozni Törökország ügyében. A legtöbb kelet-európai tagország közvéleménye azonban ugyanolyan langyos örömmel tekint a török csatlakozás elé, mint a nyugat-európaiaké. Közép- és Kelet-Európában „sokan boldogan sorakoznának fel Jacques Chirac mögött”, ha a francia elnök megvétózná a tárgyalások elkezdését Törökországgal – mondta a lapnak a londoni Centre for European Reform kutatóintézet egyik szakértője, arra utalva, hogy Chirac a minap gyakorlatilag kizárta Törökország közeli felvételét.
A lap szerint a nyolc kelet-európai tagállam elsősorban Horvátország és más nyugat-balkáni országok felvétele felé akarja terelni a hangsúlyt, amint Románia és Bulgária csatlakozási folyamata várhatóan 2007-ben lezárul. A Financial Times idézete szerint a magyar Külügyminisztériumban azt mondják: ha Magyarország bárkinek a felvételéért sorompóba száll, azok a szomszédai lesznek. A brit lap elemzése szerint a biztonsági meggondolások vezérelte kelet-európai gondolkodásban Ukrajnának is nagyobb a jelentősége, mint Törökországé.
origo.hu
Steve Bannon: „Vagy van országod, vagy nincs országod”
