Kemal Atatürkről, a modern török állam megteremtőjéről, első elnökéről, valamint a XX. század első felének politikai viszonyairól írt könyvet Flesch István újságíró, a Magyar Távirati Iroda munkatársa, törökországi tudósítója. A mű nem csupán Atatürk élénk színekkel megörökített életrajza: a szerző elénk tárja a korabeli török–magyar kapcsolatok összefüggéseit is.
A könyv „főhőse” az 1881-ben, Musztafa Kemalként született férfi, aki az 1920–30-as években korábban soha nem látott reformokkal hozta közelebb Törökországot Európához. Apja Musztafa bölcsője fölé függesztette a kardját, ezzel is jelezve, hogy fiát katonai szolgálatra szánja. Musztafa nevelése modern, világi iskolában kezdődött. Flesch István Atatürk életéből korántsem nehezen emészthető tudományos munkát kerekített, megmaradt a jó újságírói hagyományok mellett, párbeszédekkel, érdekes személyes történetekkel, anekdotákkal, pikáns részletekkel színezi az életpályát. Atatürk katonai pályájának egyik csúcsa az 1915–16-os győzelem a Gallipoli-félszigetnél. Musztafa Kemal volt az egyetlen olyan török tábornok, aki a keleti fronton diadalt aratott az oroszok fölött. 1919. május 19-én partra szállt Samsun fekete-tengeri kikötőjében. Amikor életrajzírói egyszer születése napjáról kérdezték, ő ezt a dátumot említette meg. Sok töröknek ez egyben a modern Törökország születésének napja, ugyanis ettől a pillanattól kezdődött el a hosszas, kemény harcokkal kísért függetlenedés, amelynek végén, 1922. október 29-én Musztafa Kemal vezetésével kikiáltották a Török Köztársaságot.
Kemal életútja ezt követően példátlan reformok sora, célja, hogy országát Európába vezesse: az egyházi iskolák és bíróságok megszüntetése, az arab helyett a latin ábécé bevezetése, a nyugati típusú családnevek átvétele, még az öltözködési szokások megváltoztatása árán is. A szerző megemlíti azt a lelkesedést, amellyel Atatürk a török nyelv megújításával próbálkozva mindenhol török rokonságot vélt fölfedezni. 1934-ben a nők megkapták a választói és választhatósági jogot, eltörölték a többnejűséget, a házasság és a válás polgári jogi aktus lett. A monográfia nem rejti véka alá Atatürk kicsapongó életmódját, az ánizspálinka szeretetét, ami májzsugort okozott nála – s 1938 novemberében a törökök nemzeti hőse meghalt. Flesch István érdekfeszítő stílusban megírt könyve emléket állít a „legnagyobb töröknek”, és segít eligazodni a korban, amelyben élt.
(Flesch István: Atatürk és kora – Musztafa Kemal Atatürk függetlenségi háborúja és kormányzása. Corvina Kiadó, Budapest, 2004. Ármegjelölés nélkül)
origo.hu
Halálos motorbaleset történt az M3-ason – fotók
