Bukhat a törvény a gyűlöletbeszédről

A köztársasági elnök két beadványáról dönt ma az Alkotmánybíróság; Mádl Ferenc szerint a gyűlöletbeszéd elleni jogszabály és az agrártörvény nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Szakértők nem csodálkoznának, ha a testület osztaná az államfő aggályait.

Nyilvános határozathirdetésen két köztársasági elnöki beadványról szóló döntést ismertet ma az Alkotmánybíróság (Ab). Mádl Ferenc szerint a gyűlöletbeszéd elleni törvény és az agrártörvény nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Így az államfő nem írta alá a parlament által elfogadott jogszabályokat, hanem előzetes normakontrollt kért.
A gyűlöletbeszéd büntethetőségéről szóló Btk.-módosítást tavaly decemberben fogadta el a parlament. Az Országgyűlésben és a közbeszédben is heves vitát kiváltó, csekély parlamenti szavazattöbbséggel elfogadott törvény előzménye volt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla közösség elleni izgatás vádja alól felmentette ifjabb Hegedűs Loránt egykori MIÉP-es képviselőt.
Az elfogadott törvény szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék azt, aki nagy nyilvánosság előtt nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekményre hív föl. Egy másik rendelkezés arról szól, hogy aki nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mádl Ferenc álláspontja szerint a Btk.-módosítás alkalmatlan a céljára, és komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, mivel az Ab által korábban kijelölt mértéknél is nagyobb arányban korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint megfelel az alkotmányossági követelményeknek a javaslat. Az igazságügyi tárca által beterjesztett elképzelés alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet egy szakmai írásban Sólyom László volt Ab-elnök és Kis János filozófus. Hasonlóan vélekedett Kolláth György alkotmányjogász is. Szerinte az Ab kiáll a korábbi következetes, az európai trendnek megfelelő határozatai mellett, és megsemmisíti a szólásszabadságot korlátozó rendelkezéseket.
Szakértők hivatkoznak a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatára is, amely szerint az állam csak akkor tilthatja be az erőszakra felhívó közbeszédet, ha az közvetlen, azonnali veszélyt jelent. A közvéleményt felkavaró szélsőséges megnyilvánulásokat Nyugat-Európában a polgári jog eszközeivel, nagy összegű kártérítési perekkel igyekeznek megfékezni.