Készakarva kívánják tönkretenni a közúti személyszállításban érdekelt kisvállalkozókat az újabb és újabb adminisztrációs rendelkezésekkel – állítják az autóbuszos szakmában dolgozó vállalkozók. Az európai uniós csatlakozás nemcsak új lehetőségeket, hanem a jelenlegiek mellett újabb adókat és fizetési kötelezettséget jelent a cégek számára. Ismert: az EU-csatlakozással egy időben azok a fuvarozó vállalkozások – így az autóbuszosok is –, akik a tagországok felé lépnék át a magyar határt, csak a közösségi engedély, az úgynevezett EU-licenc birtokában tehetik meg. Az EU-licencért 90 ezer forintot kell fizetniük a vállalkozásoknak a hatóságok számlájára, az engedély pedig öt évre szól. A csatlakozás előtt az autóbuszos vállalkozások útvonalengedély nélkül léphették át a nyugati határt, amennyiben a járművek eleget tettek a környezetvédelmi és műszaki előírásoknak. Ausztria és Szlovákia felé kilépési engedélyt kellett beszerezni, amivel igazolták a jármű típusát, ez azonban nem került pénzbe. A vállalkozók szerint érthetetlen: amíg nem voltunk EU-tagok, szabadon közlekedhettek, most pedig ezért fizetni kell. Ráadásul a közösségi engedélyeket a hatóságok abban az esetben adják ki, ha a cégeknek nincs tartozásuk az adóhatóság, a társadalombiztosítás vagy az önkormányzatok felé, és nem lehet vámhátralékuk sem. Ugyanakkor a megrendelők az esetek döntő többségében késve fizetnek a fuvarokért, így elég kevés az olyan kisvállalkozás hazánkban, amelynek valamelyik hatóság felé nincs tartozása.
Újabb kötelezettségek bevezetésével és a kedvezmények megvonásával növekedtek az adóterheik a közúti fuvarozásban részt vevő vállalkozásoknak a szocialista-liberális kormányzat alatt. A fuvarozók nem igényelhetik vissza az autópálya-matrica áfáját, és ebben az évben az úthasználati díjak is jelentős mértékben növekedtek. Emelkedett továbbá a gépjárműadó mértéke, a rehabilitációs foglalkoztatás díja pedig a korábbi háromszorosa lett. Új adónemként megjelent a közúti innovációs járulék, megszűnt viszont a személyi jövedelemadóban és a társasági adóban a harmincmillió forintos adóalap-csökkentő kedvezmény, amit a nemzetközi fuvarozásban használt tárgyi eszközök után lehetett igénybe venni.
A hazai autóbuszos kisvállalkozók nagyobb része modern járműparkkal dolgozik, az állományt azonban csak jelentős hitelekből tudja megújítani. Ugyanakkor az államnak járművenként több millió forintot kell fizetni megfelelő anyagi teljesítőség, vagyis kaució címén.
A piacon nagyon nyomott árakon dolgoznak az autóbuszos cégek, így a vállalkozások egy részének nem áll módjában, hogy felújítsa járműparkját, az EU-ban pedig ezen a jogcímen támogatást nem lehet kérni. Lapunk információi szerint a szakmában 100– 200 forint közötti áron fuvaroznak kilométerenként a vállalkozók, ami az önköltségnél alig magasabb. Ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy az adókkal kevésbé terhelt külföldi vállalkozások ennél is alacsonyabb áron fuvaroznak, amitől a hazaiak nagy része tönkremegy. Ha pedig a piacon egyedül maradnak az újólag betört vállalkozások, minden további nélkül felemelik a fuvarozói árakat. Jelenleg az uniós norma három euró, ami 750 forintnak felel meg. A magánfuvarozók szolgáltatásait viszont leginkább óvodák, iskolák, termelőüzemek, önkormányzatok veszik igénybe, akik az EU-normák szerinti költségeket nem tudnák kifizetni. Abban az esetben, ha a jelenlegi vállalkozások egy része tönkremegy, nem szabhat semmi gátat az áremelkedéseknek a piaci liberalizáció ellenére. Igaz ugyan, hogy Magyarország megállapodott az EU-val, hogy öt évig külföldi vállalkozás nem fuvarozhat belföldön – ez a kabotázsforgalom –, ez azonban kijátszható. Egy külföldi cég ugyanis megbízást adhat egy hazai vállalkozónak, hogy a saját nevén – a megbízó eszközparkjával – üzemeltesse a céget.
origo.hu
Családi fotót posztolt Orbán Viktor anyák napja alkalmából
