Politikai vihart kavart a pénteki Sajtóklubban elhangzott nyilatkozata a brókerbotránnyal összefüggésben. Kormányoldalról elsősorban azért bírálták, mert felvette a kapcsolatot a CIA magyarországi összekötőjével. Milyen körülmények között és miről beszélt ezzel az úriemberrel?
– A bankbotrányt vizsgáló bizottságnak, amelynek elnöke voltam, az volt a fő feladata, hogy a K&H-nál elsikkasztott milliárdok és az esetleges politikai szereplők közötti összefüggéseket feltárja. Ebben a munkában akadályoztak meg minket a szocialista képviselők. Mindenki előtt ismert, hogy nem tudtuk meghallgatni a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját és egyetlen MSZP-s politikust sem, illetve nem kaptuk meg a Kulcsár Attila megfigyelése során keletkezett 595 telefon-lehallgatási jegyzőkönyvet. Én minden törvényes eszközt igénybe vettem, és ezután is igénybe veszek, hogy kiderítsük az igazságot. Nagyon fontos előzmény, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól kértük, adjon tájékoztatást, milyen információt kaptak a partnerszolgálatoktól, hiszen itt külföldi – például Amerikában bejegyzett – off-shore cégeken keresztül történt a pénzek tisztára mosása. Együtt ebédeltem az amerikai nagykövetség munkatársával, és eközben beszélgettünk az ügyről.
– Mikor volt a találkozó?
– Körülbelül egy, másfél hónapja.
– Akkor miért épp most, a Sajtóklubban nyilatkozott erről?
– Mert most kérdeztek rá. Nem tartottam önmagában szükségesnek, hogy ezt nyilvánosságra hozzam. Amikor a műsorban összesítettük a bizottság munkáját, érdeklődtek, hogy miért nem fordultunk az amerikaiakhoz. Erre a kérdésre válaszolva elmondtam, hogy természetesen őket is megkerestük.
– Amikor találkozott ezzel az emberrel, nyilván nem a közismert tényeket tárta az illető elé, hiszen azokat biztosan tudta ő is. Mi volt a konkrét indítóoka a megbeszélésnek?
– A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója arról tájékoztatta a nemzetbiztonsági bizottságot még annak idején, hogy a brókerbotránnyal összefüggésben az amerikaiaktól kértek információkat, de nem kaptak. Amikor újfent érdeklődtem – immár írásban – a kapcsolatfelvételről, Zsohár István főigazgató helyett Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár válaszolt, aki kitért a válaszadás elől. A nagykövetség alkalmazottjával történt megbeszélésem után nyilvánvalóvá vált, hogy a szolgálatok félretájékoztatták a bizottságot, az amerikaiak ugyanis válaszoltak a megkeresésükre. A bankbotrányt vizsgáló bizottság tagjai szocialista politikusok, elsősorban Tóth András közbeavatkozása miatt nem ismerhették meg a válasz tartalmi részét.
– Az NBH-nak kötelessége lett volna pontos és kielégítő választ adnia önnek?
– Át kellett volna adniuk minden olyan információt, amely a bankbotrányt vizsgáló bizottság munkájához szükséges, erre országgyűlési határozat kötelezte őket.
– Egyeztetett a Fidesz felső vezetésével, mielőtt a Sajtóklubba ment volna nyilatkozni?
– A sajtónyilatkozataimat nem szoktam előre egyeztetni, a pártban mindenki a saját munkaterületén felelősséggel végzi feladatát.
– Ezt azért kérdeztem, mert több napilap is beszámolt egy Fideszen belüli kezdeményezésről, amelynek állítólagos célja a K&H-üggyel összefüggésben kormánypárti politikusok és kormány közeli magánszemélyek tudatos hírbe hozása. Ezt a programot Vörös Polipnak keresztelték el. Ön tud ilyen csoportosulásról?
– Nem létezik ilyen szerveződés, de az elnevezést önmagában találónak tartom a bankbotrányra vonatkoztatva is. A K&H-ügy kiderítése minden jóérzésű ember érdeke, egy országgyűlési képviselőnek pedig kötelessége az esetleges politikai érintettséget tisztázni, még akkor is, ha szocialista politikusok az érintettek, és ha ez nem tetszik nekik.
– Nyilatkozataiban arról beszélt, hogy politikusok büntetőjogi felelősségét is meg kellene vizsgálni. Kikre gondolt?
– Az ötlet nem tőlem származik, ez felvetődött a Bácskai János, a maffiaellenes központ felfüggesztett vezetője elleni perben, amikor arról volt szó, hogy Tóth András valószínűleg bűnpártolást követett el, hisz segítette Kulcsár Attilát, és politikai vonatkozású információkat kért tőle, amely tény ugyanakkor nem került bele a hivatalos anyagokba. Joggal vetődik fel, hogy szükséges tisztázni az államtitkár felelősségét. Azt – természetesen a tényállások ismeretében – jogászoknak kellene eldönteniük, hogy büntetőjogilag értékelhető-e az MSZP-s politikus szerepvállalása.
– Tóth András politikailag inkorrektnek nevezte, hogy ön találkozott egy külföldi szolgálat alkalmazottjával, és ezzel magyarországi belpolitikai vitába akart külföldi szerveket bevonni.
– Az, hogy egy országgyűlési képviselő együtt ebédel egy diplomatával, természetes dolog. Nem akartam semmilyen belpolitikai vitába bevonni senkit. Vannak az ügynek olyan szálai, amelyek Amerikába vezetnek. Erről szerettem volna tájékoztatni, illetve arról, hogy úgy gondolom, közös magyar–amerikai érdek, hogy a pénzmosást és az ehhez kapcsolódó bűncselekmények felderítését együtt végezzük.
– Hogyan reagált a CIA magyarországi összekötője megkeresésére?
– Először úgy nyilatkozott, hogy ez a történet az FBI hatáskörébe tartozik, forduljak hozzájuk. Miután közöltem vele, hogy ő az, akivel jelenleg kapcsolatot tartok, illetve akit régebbről ismerek, azt tanácsolta, hogy akkor forduljak az NBH-hoz. Ekkor derült ki, hogy ott elakadtak az amerikai társszolgálattól érkezett információk. A beszélgetést azzal zártuk, hogy a feletteseit tájékoztatni fogja az ügyről.
– Arról tudott, hogy a januári, forint elleni spekulációs támadás mögött a JP Morgan állt, és az amerikai bankház több mint 50 milliárd forintot tudott kivenni az országból a júniusi sáveltoláskor?
– Nekünk erről nincs információnk, de ez nem jelenti azt, hogy ez megalapozatlan lenne. A forintspekulációval foglalkozott az NBH, de nem a bankbotrány keretei között.
– Arról is beszélt korábban, hogy a K&H-nál tapasztalt pénzkimentési módszert korábban a volt szovjet titkosszolgálatok alkalmazták. Elképzelhetőnek tartja, hogy a gazdasági visszaélések összefüggésbe hozhatók külföldi titkosszolgálati tevékenységgel?
– Nem ez volt a konklúzióm, az viszont elképzelhető, hogy azok, akik ezeket végrehajtották, rendelkezhettek ilyen ismeretekkel. A rendszerváltáskor az egykori titkosszolgálatok átadtak tudást, információkat olyan embereknek, akik pártállami hatalmuk és vagyonuk átmentésére készültek. Az mindenesetre szembetűnő, hogy az egykori szovjet titkosszolgálatok által alkalmazott módszer köszön vissza itt is: a pénzek eltüntetésének módja, illetve annak eredetének elrejtése erre utal.
– Mi köze Milosevics szerb exelnöknek a brókerbotrányhoz?
– Vannak konkrét információim arra vonatkozóan, hogy Milosevics vagyonát részben olyan off-shore cégek segítségével szivattyúzták ki Jugoszláviából, amelyek köthetők a brókerbotrányban felbukkant off-shore cégekhez. Ezeket nagyon nehéz ellenőrizni. Amíg nem áll rendelkezésemre biztos információ arról, hogy milyen átfedések vannak a volt szerb elnök vagyonkimentésekor alkalmazott pénzügyi hálózat és a K&H- ügyben feltárt pénzügyi rendszer között, nem akarok belemenni a részletekbe.
Kormánypárti össztűz Demeter Ervinre. Demeter Ervin Sajtóklubban tett kijelentéseit követően élesen bírálták az MSZP-s politikusok az Orbán-kormány volt titokminiszterét. Tóth Károly, a bankbotrányt vizsgáló bizottság szocialista tagja szerint a fideszes politikus elveszítette ítélőképességét, amikor a CIA-tól kért segítséget a brókerbotrány felderítése érdekében. Frakciótársa, Wiener György elmondta: Demeter Ervin ezzel még erőteljesebben aláhúzta azt, hogy semmiféle igazságot nem kívánt kideríteni a bizottság elnökeként, hanem kizárólag politikai támadásokra, mégpedig egyre képtelenebb politikai támadásokra kívánta funkcióját felhasználni. Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár korrekt és tisztességes magatartásnak minősítette a CIA munkatársának viselkedését. A politikus ugyanis úgy értelmezte a történteket, hogy a társszolgálat alkalmazottja egyértelműen leszögezte: a CIA nem kíván beleavatkozni egy Magyarországon folyó büntetőügybe, és egy itteni politikai erő érdekképviselőjének szerepét sem hajlandó felvállalni. Az államtitkár ezzel szemben Demeter viselkedéséről elmondta: nem korrekt és nem tisztességes, hogy a képviselő „egy baráti hatalom” hírszerző szolgálatával létesít kapcsolatot. Tóth szerint Demeter Ervin polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterként semmit sem tett a gazdasági bűncselekmények megakadályozására, amelyek „nem a Medgyessy-kormány idején kezdődtek”.
