Három év múlva teljesen nyitottá válik a hazai árampiac. Ez azt jelenti, hogy a nagyfogyasztók és a nem lakossági felhasználók után 2007 nyarától elvileg bárki szabadon választhat magának áramszolgáltatót és -termelőt. A választáshoz való alapvető jog azonban csak akkor érvényesülhet, ha a fogyasztó elegendő információhoz jut; egyéb szempontok mellett mérlegelheti például azt is, hogy egy bizonyos termelő egységnyi áramot mekkora környezetterhelés mellett képes előállítani.
A CEU-ban folyó vizsgálat három alapvető szempontot követ. Felmérik az áram előállításával járó szén-dioxid-kibocsátás mértékét, a felhasznált erőforrások nagyságát és az áram előállítása közben keletkező hulladék menynyiségét, illetve minőségét.
Az egyetem célja az, hogy megismerjük az áram teljes életciklusát – foglalta össze érdeklődésünkre a projektet Illés Zoltán, a CEU professzora. – Ilyen jellegű kutatás egyébként a világ több országában is zajlik. Az áramot környezetvédelmi szempontból kategorizáljuk. A címkézésnél figyelembe vesszük, hogy a szénerőművek termelése mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár, hogy a kőolajjal és földgázzal működő erőművek alapanyag-problémákkal küzdhetnek, hogy az atomenergia felhasználásával olyan hulladék keletkezik, amelynek elhelyezése nem megoldott megnyugtatóan – nyilatkozta.
Az energiainfo.hu szakmai portál szerint a fogyasztók megtartásáért küzdő szolgáltatók megpróbálják majd kielégíteni a környezetbarát áramot kérő fogyasztóik igényeit, ezért, hasonlóképpen mondjuk a mobilszolgáltatókhoz, különféle csomagokat állítanak majd össze. A csomagoknak megfelelően eltérők lesznek a csúcsidőszakok, a fizetendő tarifák, illetve a különböző forrásból származó áram aránya.
Információink szerint a felcímkézett áram a legtöbb EU-tagállamban 2007-ben, hazánkban egy évvel később jelenik majd meg a piacon.
Drágulást hoz a nyitás? A kormány szerint a villanypiac liberalizációja nyomán meginduló verseny a fogyasztói árak csökkenését eredményezi majd, az európai tapasztalatok azonban ezt nem igazolják egyértelműen. Egyes szakemberek úgy látják, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedő árak a hazai energiaszektor termelő és szolgáltató szektorának privatizációjára vezethetők vissza. Felhívják rá a figyelmet, hogy a magánerőművek és a szolgáltatók 2002-ben 12, illetve 22 százalékos profitra tettek szert a drágulás következményeként. Egy lapunkhoz eljuttatott szakértői számítás szerint tavaly a lakosság csaknem 15 milliárd forinttal fizetett többet az áramért, mint egy évvel korábban.
