Gellért-hegyi zarándokhely

1. A félig elvégzett munkák, a fél szavak és a fél jótettek döntötték nyomorúságba a világot, ezek Zorba szavai, Kazantzakisz könyvében olvashatók, és mi igazat adunk a görögnek, mi több, úgy gondoltuk, a fél szavakhoz odaigazítunk még néhányat, talán segítünk ezen az ócska világon. Jó alkalom rá a pünkösd, a Szentlélek ünnepe, amely az Atyával és a Fiúval teszi teljessé a Szentháromságot. Az idén a naptár is fejet hajt a hármas szám előtt: pünkösdvasárnap harmincadikán lesz, s ne felejtsük, ekkor kezdték hirdetni a tanítványok Jeruzsálemben az evangéliumot, és háromezren tértek meg azonmód: e szám befolyása egész nyilvánvaló. Ezért is választottunk három példát ahhoz, amit elmondunk majd, három művészt, akinek lénye illik az ünnephez, és ideje, hogy a pünkösd fénye megvilágítsa életük homályban tartott részeit.
2. Időrendben fogunk haladni, első emberünk Kosztka Tivadar, akit Csontváryként ismerünk és szeretünk, ám 1919 pünkösdjén ilyenről szó se volt, akkor senki nem ismerte, és senki nem szerette. Dúlt a kommün, minden másként volt, mint azelőtt, ugyan ki törődött akkor egy festővel, aki szilvát evett, semmi mást, és legyöngült, muszáj volt kórházba vinni, a Jánosba, ott halt meg aztán. Tíz éve nem festett semmit, úgy érezte, elkészült mindennel, amit a hang az iglói patika előtt jósolt, írt inkább, ezekből idézünk, már csak azért is, mert az alábbit senki nem idézi.
3. „Titkos társulatok alakultak az Isten tagadására, a tekintély lerombolására. Titkos társulatok alakultak a fajok elhomályosítására, az egyéni képesség megakadályozására. Titkos társulatok alakultak az anyag felhalmozására, a hatalom megbénítására. Titkos társulatok alakultak a történelem meghamisítására, a fajbeli erény elpusztítására. (…) Titkos társulatok alakultak a szeszes italok pártolására, az ember egészségének megrontására. Titkos társulatok alakultak a dohányzás meghonosítására, a nagymérvű húsevés fogyasztására. Titkos társulatok alakultak a tea, kávé, ópium, cocain és morphium forgalmára, a telhetetlen kalmárok gazdagítására. De alakultak titkos társulatok az arany, gyémánt s minden érték lefoglalására és a kőszén elpusztítására. (…) Társulatok alakultak a fajtalanságra, a testi élvezet kihasználására. Társulatok alakultak a kenyér, a zsiradék, a tej hamisítására s a liszt értéktelen osztályozására. De kialakultak társulatok mindennek hamisítására, csak nem az Isten imádatára.” Eddig az idézet, s rögtön adja magát a kérdés: mihez értett Nostradamus, akiből a businessipar csinált nagy jövőmondót? Semmihez. Hozzá képest Csontváry látnok, már-már próféta, elég körülnézni, mi történt az előző három évben vagy az előző században, bizony minden beteljesedett, sajnos csaknem minden.
4. A következő művészt Zajti Ferencnek hívják, sorsa csaknem egyező Csontváryéval, már a kezdet is az volt, mindkettő Münchenben tanult Hollósynál, akinek nagyságát éppúgy elhallgatják, de maradjunk Zajtinál. Az olvasó ismeretei e piktorról aligha túlságosak, ezért közreadunk néhány adatot az életéről. Unokáitól tudom, hogy 1886-ban született, s mit ad Isten, Iglón járt iskolába, ahol Csontváry patikája volt. Hat évig festészetet tanul, ugyanannyi ideig teológiát, mert vallástörténet nélkül őstörténet-kutatás nem létezik, ő pedig azzal akar foglalkozni, a szkíta–hun–magyar rokonsággal, és pár év múlva útjára indítja az Aveszta könyvtársorozatot. A Nemzeti Szalonban kiállít száz képet, 1928-ban meghívja Rabindranath Tagorét, megszervezi vele a Magyar–Indiai Társaságot. Felveszi a kapcsolatot Rothermere lorddal, akit akkor még senki nem ismer nálunk, de aztán egész Európa megismeri, ő lesz, aki Justice for Hungary jelszóval tiltakozik az ország megcsonkítása ellen szerte a világon. Zajti kiadja Ipolyi Arnold Magyar Mythológiáját, amely azóta alapmű, de nem mereng sokat saját nagyszerűségén, a tettek embere 1929-ben Indiába indul. Nagy anyagot hoz haza, kiállítják az Iparművészeti Múzeumban, pedig a legfontosabbat nem is hozta el: a Magyar Keleti Kutatóintézetet Modi professzorral alapította Bombayben.
5. Megvolt a kiállítás, s már megy is tovább, Kemal Atatürk várja. Az új Törökország atyja lefordíttatta Zajti munkáit, és okvetlenül látni akarja a szerzőt. A festő kétszer is az elnök vendége, Kemallal húszkötetes turk–turáni lexikont terveznek, japánok, törökök, finnek, bolgárok, indiaiak és magyarok közös munkája lesz, de aztán mégse lesz, mert Kemal túl sok ouzót iszik, meghal, és vele hal a lexikon is. 1936-ban jelenik meg a Magyar évezredek, összefoglalása addigi munkáinak, és 1943 tavaszán, pünkösd táján tesz javaslatot a fővárosnak, építsék meg a Naphegyre Csontváry álmát, a Turáni Népek Levente- és Diákotthonát. Itt lassítunk a tempón, megkérdezzük Zajti Ferenc unokáit, honnan tudta nagyapjuk, mit álmodott Kosztka Tivadar. Azt felelik: tőle magától. A tízes években állandó vendége volt, legtöbbször a magyarság múltjáról beszélgettek, feljegyzések vannak, ezekből tudni, hogy Csontváry szellemi utódjának tartotta Zajtit… A naphegyi álmot Rákosiék tiporták el, és ők azok, akik nyugdíjba küldik a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének éléről. Ettől fogva az Aréna úti műterem rabja, oda száműzi magát. Barátai Zeusznak hívják, az özvegyasszony, akit felfogad, Zajti úrnak – a gondoskodásért a festő képeivel fizet. Ez az özvegyasszony hozta rá a bajt, s persze ránk is, de ne vágjunk a dolgok elébe.
6. Zajti Ferenc 1961. június 29-én hal meg, 75 évesen. Halála után fél órával lakásában már nincs semmi, a háziasszonya társával, aki alkalmi munkákból él, teljesen kiüríti. A Népszava is ír az ügyről, a cikk szerint a tudós-művész könyvtárának kötetei, festményei, indiai és törökországi kutatásainak kéziratai, fényképei, a Feszty-körkép hiteles filmnegatívja, jegyzetei, feljegyzései az utolsó szálig eltűntek. Zajti Gandhiról festett, dedikált képét kettészakítva találták. A lakás kifosztása és a család megjelenése között egy óra telt el. Ennyi idő alatt lett semmivé egy élet munkája. A hozzátartozók mentek a rendőrségre, mentek mindenhová, Kádárt is megkeresték. Írásos választ kaptak, ebben az állt, hogy Zajti munkássága nem illeszthető a magyarság finnugor származáselméletébe, hagyatéka tehát értéktelen, a nyomozást lezárták.
7. Nem egyedülálló eset az övé. A kommün idején csepp híján hasonló sorsra jutott a Csontváry életmű. Ha Gerlóczy Gedeon, az ifjú építészhallgató nem keres épp aznap műtermet, ha nem jár véletlenül a Fehérvári úton, ha később kapja meg családi örökségét, ha a torzsalkodó rokonokkal törődik és nem a Magányos cédrussal, akkor fuvarosok veszik meg Csontváry festményeit – vászonárban. Beleremeg az ember, ha arra gondol, hány életmű pusztult el így az évek során, s közülük hánynak alkotóját űzte a vágy, mint őt és Zajtit, hogy megtalálják az őshazát, s ráleljenek a titokra, ami bennünket ide vezényelt. Tudni akarták. Mi is tudni akarjuk. Mert nekünk erről százötven éve hazudnak. Hazudnak a németek, akiknek mindig fájt a foguk erre a földre. Hazudnak szomszédaink, mert mással nem tudják orvosolni Trianon-komplexusukat. S hazudnak azok a magyarok, akik ebből a hazugságból csináltak maguknak nevet, tőkét és egzisztenciát. Zajti Ferenc családja azt hitte, a politika választ ad kérdésükre: fontos életmű-e, amelynek alkotója haláláig a magyarság helyét és útját kutatta. Nem tudhatták, hogy már készül a válasz, egy szobrász keze mintázza, egy magyar szobrászé, aki szintézist keresett Kelet s Nyugat között, megtalálta, s elhozta ide. Mindenkinek látni kéne, akinek fontos, hogy egészséges lélekkel és büszkén élhesse mindennapi emberségét és magyarságát. Pünkösdvasárnap jó alkalom erre, javaslom hát, hogy menjünk fel aznap a Gellért-hegyre. Nagy lelkekkel, szent emberekkel fogunk találkozni.
8. A Gellért-hegy a háromszög csúcsa, oda került a harmadik művész, Wágner Nándor munkája, a Filozófusok kertje. A víztározó fölötti parkban állnak a szobrok: elöl a földre boruló Ábrahám, aki mindig elrejtette arcát, mikor Isten szólt hozzá, tőle balra Ekhnaton, majd Jézus, aztán Buddha, végül Lao-ce, mind középre néz, az isteni lényeget szimbolizáló fényes gömb felé. Öt világvallás, öt világkultúra vette kezdetét velük. Mögöttük Gandhi, akit Mahatmának, Nagy Léleknek neveztek honfitársai, mert egész élete önfeláldozás volt; Assissi Szent Ferenc, aki szerint Istenhez csak akkor kerülhetünk közel, ha egyszerűen élünk, harmóniában a természettel; Dharma herceg, aki Indiából indult Kínába, vitte a buddhizmus meditációs iskoláját, amelyet ma zennek nevezünk, s amelyet Vu császárral ismertetett meg először. A kert alkotója, Wágner Nándor ötvenhatban hagyta el Magyarországot, tagja volt a művészek forradalmi bizottságának, menekülnie kellett, 1969-ig Svédországban élt, ahol megismerte japán feleségét, vele ment keletre, Mashikóba, ott felépítette a Tao Intézetet, amely halála, 1997 óta is árasztja látogatóira alkotójának kivételes szellemét. Csontváry eljutott a libanoni cédrusokig, Zajti India ősi templomaiban járt, legmesszebbre közülük Wágner ért, s nem csupán azért, mert Japán messzebb van, mint Libanon vagy India. Minden szobrában, minden festményében együtt jelenik meg Kelet és Nyugat, jelezve, hogy e kettő nem ellentéte, hanem kiegészítője egymásnak. A Filozófusok kertjéről mondta: „Magyarország történelmi jelentőségére figyelmeztet. Mi vagyunk a kapcsolópont. Magyarországnak összekötő szerepe van. Ezt tiszteletben kell tartani. Ez hazánk fő iránya. Ez elemi jussunk!”
9. Pünkösd lesz, a Szentlélek ünnepe. Emeljük fel a szívünket, fejünket pedig hajtsuk meg a magyar géniusz és azok előtt, akik elindultak Keletre, hogy meghozzák örök kérdéseinkre a választ. Az egyik válasz ott áll a Gellért-hegyen. Zarándokhely immár.