Aterrorizmust támogató országok amerikai listáján szereplő Líbia 28 millió dolláros – napi árfolyamon közel 5,8 milliárd forintos – követelésének kifizetéséről jelenleg is tart a felek közötti egyeztetés – tudtuk meg. A haditechnikai eszközök adásvételéről szóló szerződést 1982-ben kötötték, melyet magyar részről az egykori Technika Külkereskedelmi Vállalat (TKV) bonyolított. A megállapodás háromszázmillió dollárról szólt, ebből Líbia 44,5 millió dollárt előlegként, majd 1991-ben további hatmilliót utalt át az állami fegyverkereskedő cég számlájára. Magyarország a felderítőrendszer kisebb részét leszállította, ám az afrikai ország ellen 1992-ben – a Lockerbie-merénylet miatt – az ENSZ embargót rendelt el, így az ügylet megszakadt. Líbia 1997-ben újra felvette a kapcsolatokat hazánkkal, és tárgyalásokat kezdeményezett a Horn-kabinet illetékeseivel. Csiha Judit (MSZP) volt privatizációs miniszter elvi megállapodást hozott tető alá a kamatokkal több mint hatvanmillió dolláros adósság egyhatodának elengedéséről. Az előző ciklus végén Faragó Csabának, az ÁPV Rt. akkori vezérigazgatójának több tárgyalás után végül 28 millió dollárra sikerült lealkudnia a követelést, amelyet Magyarország a mai napig nem rendezett, ezért az afrikai ország nemzetközi pert helyezett kilátásba.
A Medgyessy-kormány idén március 31-én hagyta jóvá, hogy az ÁPV Rt. és Líbia megkösse az előző ciklusban parafált egyezségi megállapodást a Magyar Nemzeti Bankkal szemben igénybejelentés alatt álló bankgaranciák felszabadítása érdekében.
Az ÁPV Rt. illetékese tegnap úgy tájékoztatott: a líbiai delegációval a napokban állapodnak meg a kifizetés technikai részleteiről, és kijelölik azt a kereskedelmi bankot, mely az átutalást teljesíti. Líbia budapesti képviseletén lapunk kérdésére közölték: az egyeztetés végéig nem kívánnak tájékoztatást adni a részletekről.

Orbán Viktor közösségi oldalán üzent az érettségizőknek