Kifelé az élbolyból

Magyarország versenyképessége drámaian lecsökkent az elmúlt két évben – derül ki a svájci IMD gazdaságkutató intézet legfrissebb jelentéséből.

2004. 05. 06. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a kormány nagy nyilvánossággal létrehozta a Smart Hungary programot, majd megalakult a Versenyképességi Tanács is, amely versenyképességi program néven befektetésösztönzést hirdetett meg, újabb versenyképességi listán esett vissza a magyar gazdaság. Ezúttal a svájci IMD gazdaságkutató intézet legfrissebb világranglistája tartalmaz Magyarországra nézve hátrányos jelentést. Míg hazánk 2000-ben még a világ huszonhetedik legversenyképesebb országának számított, addig 2004-ben már csak a negyvenkettedik. A kutatóintézet felmérése szerint a legerőteljesebben az utolsó évben csökkent Magyarország vonzereje. A tavaly még hazánk mögött szereplő Szlovákia viszont előretört, és immár bennünket megelőzve a negyvenedik helyen áll. A kelet-európai régióból egyébként Észtország foglalja el a legelőkelőbb, harmincegyedik helyezést.
Az IMD gazdaságkutató intézet évente készíti el jelentését, amelyben több mint 300 szempontot figyelembe véve osztályozza hatvan ország gazdaságát, egyben meghatározva, hogy melyik állam rendelkezik a legversenyképesebb gazdasági mutatókkal. A ranglista összeállításnál az intézet kutatói mérlegelték a gazdaság teljesítményének adatait, az állami és az üzleti környezetet, valamint az infrastruktúra fejlettségét. A világ legversenyképesebb gazdasága a lista szerint hagyományosan az Egyesült Államok, közvetlenül utána Szingapúr, Kanada és Ausztrália következik. Az európai államok gyengülését jelzi, hogy a listán az első, európai kontinensen található ország, Dánia csupán a hetedik helyet tudja elfoglalni, Írország a tizedik, Németország pedig a huszonegyedik legversenyképesebb állam. Mint ismert, legutóbb az ICEG gazdaságkutató intézet európai központjának tanulmánya állapította meg, hogy a közép-európai, most csatlakozott országok közül Magyarország versenyképessége romlott a leginkább.



A konjunktúra és a versenyképesség néhány mutatója

2003 2004
I. fél év II. fél év I. fél év II. fél év
Ipari termelés 103,9 108,9 110 110
Építőipari termelés 96,2 103,9 106 104
Fogyasztói árindex 104,3 105,2 107,2 106,3
Nettó átlagkereset 118,2 111,5 107,5 107,5
Háztartások nettó pénzügyi megtakarításainak
növekménye (milliárd forint, tranzakció + kamat) –33,9 246,9 250 440
Fajlagos bérköltség 107,9 103,3 98,1 98,9
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) –2,3 –1,9 –2,2 –2,0
Reáleffektív árfolyamindex 97,5 102,1 101,7 97,1
1 éves államkötvény reálkamata a) 4,5 5,6 3,8 3,1
1 éves államkötvény reálkamata b) 3,7 4,5 4,3 4,7
M3 116,9 111,9 113 115
Forrás: KSH, 2004: GKI Rt. előrejelzése

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.