Az esetleges amerikai kivonulásról szólva Marc Grossman külügyi államtitkár először azt mondta, hogy az irakiak nem akarják az amerikaiak távozását, majd amikor Dana Rohrabacher képviselő egyenes, „igen vagy nem” választ kért, igent mondott arra, hogy ha az irakiak kérik, akkor az amerikaiak kivonulnak. Később aztán megint visszakozott kijelentésétől.
Eközben szabadon engedtek több mint háromszáz iraki foglyot a Bagdad peremén lévő, már Szaddám Huszein idején hírhedtté vált Abu Graib börtönből, amely a hírek középpontjába került az amerikai őrök kegyetlenkedései miatt. A szabadon bocsátott rabok katonai védelem alatt, buszokon utaztak az iraki polgári védelem központjába, amely jelenleg amerikai tábor. A rabok szabadon bocsátásával egy időben újabb részletek láttak napvilágot a megszállók által elkövetett sorozatos kínzásokról. Mint kiderült, két dán ápolónő még tavaly ősszel szemtanúja volt annak, hogy brit katonák iraki foglyokat kegyetlenül megkínoztak. Ráadásul nemcsak Irakban, hanem a guantánamói támaszponton őrzött, terrorizmussal vádolt foglyokat is embertelen módszerekkel vallatták két, onnan szabadult brit fogoly vallomása szerint.
*
A két dán nővér tavaly szeptemberben a brit ellenőrzés alatt lévő dél-iraki Bászra egyik tábori kórházában dolgozott, amikor egy kihallgatásról két súlyosan bántalmazott iraki férfit szállítottak be hozzájuk. Az egyikük később belehalt a kínzás közben elszenvedett sebeibe. A két szemtanú jelentette az esetet egy dán katonai jogi tanácsadónőnek, mindez azonban csak csütörtökön jutott el a koppenhágai védelmi minisztériumba. Két, a guantánamói támaszpontról szabadult brit fogoly mindeközben azt állította, hogy nemcsak az Irakban, hanem a kubai területen fekvő bázison őrzött, terrorizmussal vádolt foglyokat is embertelen módszerekkel vallatták. Shafiq Rasul és Asif Iqbal, akik két év raboskodás után kerültek szabadlábra, azt állítják, hogy velük ugyanúgy bántak, mint ami az iraki börtönökről kiderült.
A sorozatos kínzások miatt kitört botránnyal is összefügghet, hogy Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója tegnap nyíltan felvetette az amerikaiak távozásának lehetőségét. „Ha az átmeneti kormány távozásunkat kéri, kivonulunk, bár nem hiszem, hogy ezt fogja tenni” – jelentette ki Bremer, hozzátéve – nyilvánvalóan nem maradhatunk egy olyan országban, ahol nem látnak bennünket szívesen.”
Nem szüneteltek a harcok sem ez idő alatt. Nedzsefben, a síiták egyik szent városában amerikai harckocsik és gyalogság nyomult előre, a település központja felé, folyamatosan lőve a Mahdi Hadseregének nevezett síita milícia hevenyészett állásait. Lövöldözés folyt a városban több helyen is, a harcok központja azonban Nedzsef hatalmas, régi temetője volt.
Ugyancsak az iraki eseményekkel függ össze, hogy a The Guardian, a legnagyobb brit baloldali napilap pénteki értesülései szerint most már a kormányzó Munkáspárt vezető tisztviselői is követelik Blairtől, hogy távolodjon el a Bush-kormányzattól, és jelenítsen meg független brit politikai álláspontot Irak és a Közel-Kelet kérdésében.
origo.hu
Itt vannak a hatos lottó nyerőszámai – ön nyert valamit?
