Nyilvánvalónak tűnik, hogy az Audi vagy súlyosan megfenyegette, vagy egészen egyszerűen lecserélte teljes formatervezői gárdáját, az új A6-os ugyanis végre olyasvalamivel rendelkezik, ami közvetlen elődeiből javarészt hiányzott: karakterrel. Ez persze csak annak fog feltűnni, aki szemtől szemben találkozik az autóval, hiszen a kupés sziluett alig változott, holott csaknem azonos magasság mellett 12 centiméterrel hosszabb lett a karosszéria. A fényszórók felső élétől a kötényig lenyúló, krómozott hűtőpajzskeret viszont a retromobilizmus új távlatait nyitja meg az autóiparban, amint a tavalyi Nuvolari-tanulmány nyomán a háború előtti versenyautók ágyúcsőarculatát csempészi vissza a köztudatba.
Nem a gigantikus orrdísz a koncepcióautó egyetlen öröksége: a műszerfal és a középkonzol magasba nyúlva egybeolvadó egysége is azt idézi, szakítva a márka eddigi hagyományaival. Talán ez is a modell progresszivitását hivatott jelképezni, amint a változásoktól nem félve bátran lépdel új területek felé.
Az öt tagból álló motorpalettában például egyetlen ismerőst sem üdvözölhetünk. A választék számos csoportosítási lehetőséget kínál: négy V-motor, három hathengeres, kettő dízel – és egyik sem bukna meg az EU4-es emissziós szabvány szerinti vizsgákon. A legkisebb, kétliteres TDI 140 lóerőt és 320 Nm-t küld a kerekekre, a csúcsmodell 4.2 V8 pilótája 335 lóerővel és 420 Nm-rel gazdálkodhat. A bőségesen áradó erőt 34 százalékkal nagyobb torziós szilárdságú kasztni és az A8-asból továbbfejlesztve átemelt futómű zabolázza meg.
Sport ide vagy oda, az Audi A6-ban utasnak lenni sem rossz dolog. A zajcsillapítás kiváló, széria a digitális légkondi, opcionális a légrugózás, a biztonságérzetet pedig tömérdek adaptív rendszer (fényszórók, sebességtartó automatika és légzsákok) fokozza. A megnövelt karosszériának köszönhetően a térkínálat is nagyobb, a csomagtartó pedig jó 20 százalékkal lett tágasabb 434 literes elődjénél.

Megöltek egy nőt Budapesten