Külföldi vasúttársaságok egyelőre nem, három hazai magáncég viszont jelezte a Központi Közlekedési Felügyeletnél, hogy a részlegesen liberalizált hálózaton árufuvarozó tevékenységet végeznének a Magyar Államvasutak (MÁV) Rt. és a Győr–Sopron– Ebenfurti Vasút (GYSEV) Rt. mellett. Ismeretes: az ország európai uniós csatlakozásával május 1-jétől a MÁV Rt.-nek a 7800 kilométer hosszú hálózatán a pályakapacitás húsz százalékát kell megnyitnia más társaságok előtt. Mindez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek vasúthatósági engedéllyel rendelkeznek, illetve a vasúti árufuvarozásra alkalmas eszközparkot üzemeltetnek, igénybe vehetik a hazai hálózatot. Az Európai Unió hivatalnokai szerint a liberalizáció megteremti a versenyt, így a vasúti szállítás részaránya emelkedhet az iparágon belül. A teljes vasúti liberalizáció a jelenlegi elképzelések szerint 2007-ben lesz, ekkor a hálózaton a húszszázalékos korlátozás is megszűnik. Hazánkban egy 2002-ben alkotott jogszabály határozza meg, milyen feltételekkel jelenhet meg egy vállalat a vasúti árufuvarozói piacon. Így például csak az a társaság végezhet ilyen tevékenységet, amely képzett vasúti szakemberekkel rendelkezik, és megfelelő pénzügyi referenciákat biztosít a működéshez. Mint ismeretes, a vasúti járművek vétele, fenntartása és üzemeltetése rendkívül költséges tevékenység, viszont egy minimális eszközparkkal rendelkeznie kell a társaságnak. (A cégek általában bérlik a tehervagonokat és a mozdonyokat, egy komplett szerelvény összeállításához legalább tizenöt kocsi szükséges.) A járművek forgalomba kerülését szintén a közlekedési hatóság engedélyezi, a cégnek pedig garantálnia kell a rendszeres karbantartást, a fővizsgákat. A vasúthatósági kérelmeket kilencven nap alatt bírálja el a felügyelet, szabad utat azonban csak akkor adnak, ha minden engedélyezési, financiális és biztonsági követelménynek eleget tesznek a vasútifuvar-piacon megjelenő társaságok. A külföldi vasúttársaságok egy külön biztonsági tanúsítvány birtokában vállalhatnak önálló fuvarokat a magyar vasúti hálózaton, az engedélyt szintén a közlekedési felügyelet adja ki. A tanúsítvány azt igazolja, hogy a személyzet a társaság rendelkezésére álló eszközökkel képes a biztonságos közlekedés lebonyolítására. Erre leginkább azért van szükség, mert az európai vasúti rendszerek eltérők, így például egy német vagy egy osztrák mozdonyvezetőnek – ugyanígy a magyarnak is, ha valamely tagország hálózatán közlekedik – ismernie kell a vasúti jelzéseket és a forgalmi előírásokat. Szükséges továbbá a nyelvismeret is, hiszen a mozdonyvezetőnek értenie kell a menet közben kapott utasításokat.
Szakemberek szerint a piacra lépő vasútvállalatoknak mindenképpen új fuvarokat kell szerezniük ahhoz, hogy versenyben maradjanak. A magyar vasúthálózaton a MÁV Rt. évente negyvenöt-, a GYSEV Rt. hat és fél millió tonna árut szállít, a társaságok azonban a legnagyobb partnereikkel már megkötötték a hosszú távú szerződéseket. Európai uniós csatlakozásunkkal az előrejelzések szerint a jelenlegihez képest nagyságrendekkel növekszik az elszállított áruk mennyisége, és a közúti fuvarozás túlsúlya ellenére vasúton is több lesz a fuvar. Egyes szakmai vélemények szerint amennyiben a piaci liberalizáció kedvező lesz a vasútnak, hatvanmillió tonnányi árut is szállíthatnak a társaságok a hazai hálózaton. A legnagyobb verseny mindenképpen az európai tagállamok közötti tranzitszállításban várható, főképpen azért, mert ez a legjövedelmezőbb üzlet a társaságoknak. Itt azonban számítani kell a nagy tőkeerővel és megfelelő eszközparkkal rendelkező osztrák és német vasutak túlsúlyára.
Közúti fuvarozás – A csatlakozók versenyelőnyei. A közúti áruszállításban fel lehet készülni arra, hogy az eddigi belföldi fuvarozók közül sokan áttérnek a nemzetközi szállításra – állítják szakemberek. A tagállamok felé az eddigi korlátozott számú útvonalengedély helyett közösségi engedély, úgynevezett EU-licenc birtokában szállíthatnak a fuvarozók. A közösségi engedélyeket a közlekedési felügyeleteknél lehet megvásárolni, bár a fuvarozáshoz szintén különféle szakmai és pénzügyi feltételeknek kell eleget tenni. Az országban jelenleg harmincezer közúti árufuvarozó vállalkozás működik, ezen belül a nemzetközi fuvarozók aránya 20-25 százalékkal is emelkedhet. Elsősorban azok a cégek boldogulnak a kibővült piacon, amelyek korszerű eszközparkkal rendelkeznek, vagy amelyek csatlakozni tudnak egy-egy nagyobb logisztikai vagy szállítóláncolathoz. A piacon ugyanis a multinacionális cégek miatt leginkább a nagy tömegű szállításra van igény. Ugyanakkor a magyaroknak nem a nyugati fuvarozók, hanem az újólag belépő tagországok vállalkozói lesznek a legnagyobb vetélytársai. A csatlakozó kelet-közép-európai államokban – például Szlovákiában – alacsonyabbak a bérek és az adók, ami jelentős versenyelőnyhöz juttatja a fuvarozókat. A belföldi piacon ugyanakkor nem kell a tagállamok fuvarozóinak a rohamára számítani, hiszen külföldi cég hazánkban nem folytathat közúti áruszállítási tevékenységet.
