Rendkívül pesszimista a Pénzügyminisztérium és az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter által készített, az uniós befizetésekről és az onnan érkező kifizetésekről szóló kormányjelentés. Az okmány tanúsága szerint Magyarország 2004-ben még akkora összeget sem tud majd lehívni a számára megnyitott alapokból, mint amennyit az ország közvetlenül fizet a közös brüsszeli kalapba.
Hiába a számmágia:
a hiány hiány marad
Hazánk ebben az évben 157-158 milliárd forintot fizet az uniónak. Ebből 124,4 milliárd forintra rúg az úgynevezett nemzeti hozzájárulás, s 33-34 milliárdra az ország vámbevételének 75 százaléka, amely az Európai Uniót illeti meg május elsejétől. A 157-158 milliárd forint befizetett összeggel szemben viszont alig 44,7 milliárd forintot juttat vissza közvetlenül Brüsszel szabadon felhasználható tételként, ami azt jelenti, hogy összesen 113 milliárd forintot kellene lehívnia az államnak, az önkormányzati körnek, a cégvilágnak, valamint a gazdatársadalomnak az uniós támogatási keretből ahhoz, hogy legalább nullszaldóssá váljék Európa és Magyarország pénzügyi egyenlege. Annak azonban minimális az esélye, hogy az említett kör decemberig képes lesz hozzájutni akkora uniós forráshoz, amelynek összege meghaladja a Medgyessy-féle megszorító intézkedéscsomag egyharmadát. Hiszen – a már említett kormányjelentés tanúsága szerint – lassú és körülményes a magyar pályáztatási rendszer, megbukott Brüsszelben a komoly összegeket vonzani hivatott magyar vidékfejlesztési terv, s nem utolsósorban a tavaly és tavalyelőtt lehetetlen pénzügyi helyzetbe került önkormányzati szféra is képtelen lesz pályázni önrész hiányában. Tehát kiesik két komoly pályázói potenciál, az önkormányzati szféra, valamint – a nemzeti vidékfejlesztési terv hiányában – az agrárvilág. Ennek megfelelően az állami szférára és a cégvilágra hárul az a feladat, hogy a lehető legnagyobb összeget lehívják az uniós pályázati alapokból.
Korábban az ellenzéki pártok, s maguk az önkormányzatok felhívták a kormány figyelmét az alulfinanszírozottság veszélyeire, pontosan jelezve, hogy önrész hiányában képtelenek lesznek uniós forrásokra pályázni, de akkor a Belügyminisztérium azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy tízmilliárd forintos alapot nyit a települések számára, ahonnan igényelhetnek támogatást a pályázati önrészhez. A szóban forgó kormányjelentésből viszont az is kiderül, hogy a Lamperth Mónika miniszter által hangoztatott tízmilliárd forinttal szemben erre a célra alig négymilliárdja van a belügyi tárcának, tehát a korábban kalkuláltaknál is hatvan százalékkal kisebb összeggel kell beérniük a helyhatóságoknak.
Hajrá az utolsó utáni pillanatban
A kormány azzal igyekszik védekezni a pénzügyi vészhelyzettel szemben, hogy nagyobb teljesítményre sarkallja a pályáztatásért felelős bürokratákat.
Magyarországon az uniós pályázati pénzek koordinálásáért a kormányváltás után létrehozott Nemzeti Fejlesztési Hivatal felel. A hivatalt Baráth Etele államtitkár vezeti, de a pályázatok fogadására való felkészítési teendőket elnökhelyettesként Dobrev Klára, Apró Piroska lánya, Gyurcsány Ferenc sportminiszter felesége koordinálja.
A kormány, a már említett jelentés tárgyalása kapcsán egy négy pontból álló határozatot fogadott el, amelynek elsődleges és legfontosabb célja az, hogy felgyorsítsa a pályáztatási folyamatot. A határozat szerint a sikeres pályázók már akár kilencven napon belül is hozzájuthatnak a pénzükhöz, hiszen a pályázatok elbírálásáért felelős bizottságoknak hatvan napon belül dönteniük kell a hiánytalanul benyújtott pályázatokról, s az elfogadó döntést követő harminc napon belül a támogatási szerződést is meg kell kötniük a nyertes pályázókkal.
További határozata a kormánynak az is, hogy felgyorsítja a pályázat nélkül megvalósuló központi kormányzati fejlesztési tenderek rendszerét. Ugyanakkor minden egyes, az uniós pályázatokban érdekelt szereplő számára közérthető és gyakorlatias útmutatót állítanak össze a tenderlehetőségekről és azok kivitelezési gyakorlatáról, csakhogy nagyobb teljesítményre és vállalkozási, pályázói kedvre sarkallják az érintetteket.
Kérdés azonban, hogy mindez, a sebtében meghozott intézkedéscsomag javítja-e Magyarország pozícióját, vagy csak a veszteség csökkentésére, úgynevezett kárenyhítésre lesz elégséges az intézkedés; a hatékony és eredményes pályázati rendszer kialakítását ugyanis már 2002-ben el kellett volna kezdenie a kormánynak, amikor öszszeállt és működni kezdett a Nemzeti Fejlesztési Hivatal.
A bukás ára: tizenegymilliárd forint
Nagyjából 11 milliárd forintjába került az országnak, hogy a brüsszeli szakbizottság számos kifogással visszadobta a nemzeti vidékfejlesztési tervet – derül ki a Pénzügyminisztérium és az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett, de a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közreműködésével összeállított kormányjelentés részleteiből. E célra 17,1 milliárd forintnak megfelelő euróösszeget irányzott elő Brüsszel Magyarországnak akkor, ha az agrártárca kifogástalanul összeállítja a tervet. Mint írtuk, a terv elvérzett az Európai Bizottság előtt, de az uniós szakértők által ízekre szedett program foltozgatásával talán hozzájuthat az ország az előirányzott 17,1 milliárd 36 százalékához, ami 6-6,1 milliárd forint, a lehetségesnél 11 milliárddal kevesebb.
Kisiklik-e a felzárkózási program?
Két veszélyt lát a Pénzügyminisztérium abban, hogy Magyarország nettó befizetője lesz 2004-ben az EU-nak. Az egyik „veszély” a pénzügyi tárca szerint az, hogy romlik a kormány társadalmi megítélése, azaz a népszerűsége. A másik veszély az – ami az előbbitől eltérően a társadalom egészére kihat –, hogy a le nem hívott pénzek elvesznek, ami alapvető gazdaságpolitikai egyensúlytalanságot eredményez. Az uniós támogatások ugyanis kihatnak a bruttó hazai össztermék növekedésére, determinálják a beruházások, fejlesztések szintjét, befolyásolják a folyó fizetési mérleg egyenlegét és egyáltalán: az államháztartás pozíciójának egészét.
Az unióval szembeni nettó befizetői pozíciónk legközvetlenebb hatása az, hogy a kormánynak minden bizonnyal módosítania kell az idei évi büdzsét. A parlament tudniillik 83,6 milliárd forintos többletbevételt szavazott meg a 2004-es költségvetési törvényben az uniós be- és kifizetések egyenlegeképpen, a kormányjelentés szerint viszont nemhogy többletbevétele nem származik az idén Magyarországnak az uniótól, hanem éppen ellenkezőleg: az említett pénzügyi egyenleg több mint negyvenmilliárd forintos hiánnyal zár.
A közvetlen és konkrét kihatásoknál azonban talán beszédesebb az a tény, hogy a következő években az Európai Unió támogatásai a magyar fejlesztéspolitika egyik legfontosabb erőforrását képezik. Azok elmaradása az államháztartásban olyan öszszegeket köthet le, amelyet akár más célokra is fel lehetne használni, így például a kórházi ellátás jobbítására, a kollégiumok felújítására, adócsökkentésre, lakáshitelek állami támogatására.
A támogatási keret kihasználatlansága nemcsak a 2004-es, de a 2006-os és a 2007-es évek költségvetésére is kihat, hiszen akkortól már nagyobb támogatási összeg áll rendelkezésre, amelyhez értelemszerűen nagyobb hazai önrészt kell rendelni. Az önrész biztosítása azonban veszélybe kerül, ha az idén fel nem használt támogatások miatt a hazai költségvetés képtelen lesz tartalékokat biztosítani a későbbiekben megnyíló magasabb pályázati összegekhez. Mindez azt jelenti, hogy a bejelentett felzárkóztatási kormányprogram is csorbát szenvedhet.
A jelen kínos, a jövőről beszélnek
Mindezek tükrében már érthetővé válik, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök és a kormány tagjai nem szívesen beszélnek az idei és a jövő évi uniós támogatásokról. Az elmúlt időszakban a kormánytagok csak és kizárólag a 2007-től várható uniós pénz összegére vonatkozóan bocsátkoznak becslésekbe, de nem anélkül, hogy a felelősséget ne hárítanák a pályázói körre. Nettó 1500 milliárd forint támogatásnak megfelelő euróösszegre számít 2007-től Medgyessy Péter miniszterelnök, ha – szavai szerint – „jó pályázatot írnak”, illetve amennyiben „megtanulnak pályázatot írni” a cégek, az önkormányzatok, a gazdák, valamint az állami fejlesztési szervezetek.
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
