Moszkva még keresi a meggyilkolt Kadirov utódját

Hivatalosan is megkezdődött tegnap az augusztus 29-re kiírt, Ahmad Kadirov meggyilkolása miatt előre hozott csecsenföldi elnökválasztás kampánya. Moszkva ugyan még érezhetően nem döntötte el, kit támogat, az esélyesek latolgatásakor azonban a Kremlhez közeli csecsen politikusok sorában fel-felmerül az Egységes Oroszország pártlistáján a dumába jutott Ruszlan Jamadajev neve is. A lapunknak a csecsenföldi helyzetről, az esélyekről nyilatkozó, a meggyilkolt elnökhöz közel álló képviselő testvérével együtt 1999-ben azzal hívta fel magára a közvélemény figyelmét, hogy biztosította Gudermesz vér nélküli átadását a föderális erőknek.

Kadirov meggyilkolása új feladatok elé állította a lassan magához térő kaukázusi köztársaságot, Csecsenföldön azonban nincs hatalmi vákuum, a kormány és a megbízott elnök a szövetségi belügyi és katonai erőkre támaszkodva egyértelműen ura a helyzetnek, s különösebb zökkenők nélkül képes a választások lebonyolítására is – állítja Jamadajev. A képviselő szavai egybecsengenek az elemzések többségével, miszerint az Aszlan Maszhadov és Samil Baszajev fémjelezte szeparatisták partizánakcióikkal, terrorcselekményeikkel ugyan folyamatosan bizonytalanságban tartják a köztársaságot, ám már régen nem jelentenek reális alternatívát a föderális központtal és a hozzá lojális helyi erőkkel szemben. A politikus szerint tévednek azok az elemzők, akik Ahmad Kadirov megölése után Moszkva csecsenföldi politikájának összeomlását emlegetik. Jamadajev vitába száll Putyin csecsenföldi tanácsadójának, Aszlambek Aszlahanovnak azon állításával is, miszerint apja halála után Csecsenföldet többezres magánhadseregére támaszkodva gyakorlatilag Ramzan Kadirov irányítja.
A csecsenföldi politikus a jövő útjait feszegető kérdésre kifejtette, nem szereti az ezzel kapcsolatosan gyakran használt „csecsenizáció” kifejezést, hiszen természetes, hogy egy csaknem teljesen csecsenek lakta köztársaságban csecsen legyen az elnök. Arra a felvetésre, miszerint minap az egyik orosz lap az ő szájába adta a csecsenföldi születésű orosz Oleg Zsidkov nevét, mondván, Groznij három évvel ezelőtti főpolgármestere, a minap a déli föderális körzet vezetőjének helyettesévé avanzsált exkágébés lehet a Kreml jelöltje a csecsen elnöki posztra, Jamadajev cáfolta, hogy bárkit is megnevezett volna. Csupán annyit mondott, tette hozzá, hogy az alkotmány szerint Oroszország bármely, a feltételeket teljesítő polgára – aki betöltötte a 30. életévét, beszéli a köztársaság nyelvét stb. ­ harcba szállhat a csecsen elnöki címért. Kiemelte azonban, hogy esélye az elnökségre s még inkább a köztársaság helyzetének további stabilizálására igazán csak annak van, aki az utóbbi években is Csecsenföldön élt, nem veszítette el a kapcsolatot a szülőföldjével. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az úgynevezett moszkvai csecsenek, a fővárosban berendezkedett diaszpóra jelöltjei Jamadajev szerint nem igazán jöhetnek szóba ma Groznij leendő uraiként.
A Kremlhez közel álló politikus határozottan leszögezte azt is, hogy a legnagyobb helyi politikai erő, az Egységes Oroszország támogatása nélkül senki nem győzhet, a döntés tehát lényegében a „jegyinoroszok” kezében van. Döntés azonban egyelőre nincs, s a képviselő sejtelmesen csak a hatalmi párthoz közel álló csecsen politikusok, Tausz Dzsabrailov, Ahmar Zavgajev s mások nevét sorolja, határozottan csupán az egyes elemzésekben előkelő helyen rangsorolt Biszlan Gantamirovot zárva ki az esélyesek közül.