Mindössze 80-100 ezer egyéni gazdasággal és 6-7 ezer társas agrárvállalkozással számol tízesztendős távlatban a Nemzeti Agrárkerekasztal elé került legfrissebb ágazati stratégia – jelentette be a konferencia résztvevőinek Ángyán József, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója. Ez az előrejelzés a jelenlegi adatokhoz képest azt jelenti, hogy a következő évtizedben legalább félmillió ember veszíti el a munkáját a magyar mezőgazdaságban. A kerekasztalon tárgyalt vitaanyag „menekülési útvonalak” kidolgozását szorgalmazza a földönfutóvá vált családok számára, miközben arra, hogy miképp lehetne az agráriumban tartani őket, érdemi észrevételt nem tartalmaz. Azt viszont leszögezi a dokumentum, hogy a támogatásokból csak a versenyképes nagyságú gazdaságok részesülhetnek, a kicsik pedig a szociális ellátásba kerülnek.
*
Egy nemrégiben tárgyalt titkos kormányzati előterjesztés szerint hamarosan ötvenezer állattenyésztéssel foglalkozó család kerül a tönk szélére. A dokumentum a feszültségek csökkentéséért közérzetjavító intézkedések meghozatalát javasolja a kormánynak. A vidék közérzetét valójában egy agrárpolitikai fordulat hozná rendbe, amely a dél-amerikai latifundiumok világa helyett a változóban lévő uniós szabályozást tartja követendőnek – fejtette ki Ángyán József.
Brüsszelben már rájöttek arra, hogy a szabadjára engedett globális nagytőke pusztulást hoz a vidéknek. Ezért a kifizetések egyre nagyobb részét kapják a táj megőrzésében, a környezet védelmében, a falvak megélhetésében szerepet vállaló, és egymással szövetkező kisgazdaságok, amelyeket nem lehet kiszolgáltatni a piac farkastörvényeinek. Az EU-ban tehát van már bevált megoldás a kicsik problémájára, amit ökoszociális piacgazdaságnak, második pilléres, vidékfejlesztési támogatásoknak neveznek. Ez utóbbinak elhanyagolható szerepet szán a magyar kormány, amit mutat az is, hogy a nemzeti vidékfejlesztési tervünkből nemrégiben már a tizennegyedik változat készült el, mivel a többit Brüsszel visszaküldte.
A nemzeti birtokpolitikai tanács megalakulását a védegylet Számadás 2004 című tanácskozásán Tanka Endre egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára jelentette be. A kutató szerint kétarcú az unió közös agrárpolitikájának tizenkét esztendeje tartó reformja. A kisgazdaságok védelme mellett Brüsszel rendkívül nagy gesztusokat tesz az ipari jellegű agrártermelésben érdekelt nagytőkének. Az egyik új uniós rendelkezés szerint például a termelés mennyiségét szabályozó kvóta már a jövő évtől szabadon megvásárolható lesz, amivel a külföldiek még a hazai nagybirtokosok alól is kihúzhatják a földet. Minden magyar vállalkozás veszélyben van. A védelem egyetlen hathatós eszköze az üzemszabályozás bevezetése, ami nem megy másként, csak ha társadalmi közmegegyezés vagy nyomás van mögötte.

Magyar Péter információgyűjtő emberei miatt feljelentést tettek