Elfogadhatatlannak nevezte a Fidesz elnöke, hogy a magyar embereknek 20 év helyett 40-et kelljen várniuk az Európai Unió fejlettségi szintjének eléréséig. Kifejtette: a polgári kormány idején 2000-től évente két százalékkal az uniós átlag fölött növekedett a magyar gazdaság, a jelenlegi ciklusban azonban ez az ütem a felére, évi egy százalékra csökkent. Orbán Viktor arról is szólt, hogy az unió bővítésével az újjászülető Európában meg kell újítani a szociális piacgazdaságot is. – Az európai unió legfőbb célkitűzésévé kell tenni, hogy növeljük a termelékenységet, csökkentsük a jövedelmi különbségeket a társadalmakon belül és új munkahelyeket teremtsünk – fogalmazott az exkormányfő. Hozzátette: Európa nem követheti az amerikai individualista társadalmi modellt, amely a piac mindenhatóságára épül. Ezzel összefüggésben kiemelte az állam szerepét az alapvető értékek és az emberek megvédésében. Az európai újraegyesítés kapcsán a kontinens civilizációjának történetét egy boltívhez hasonlította, amelynek építőkövei a nemzetek. Hangsúlyozta: minden építőkő nélkülözhetetlen, hiszen a boltív szerkezetéhez hasonlóan „egymástól függünk, és egymást tartjuk meg”. Orbán Viktor szerint az európai nemzetek boltíve két pillérre, a kereszténységre és a humanizmusra épül. A Fidesz elnöke úgy véli, az újraegyesülő Európának, illetve Amerikának egymást kell segítenie abban, hogy egyikben se kerekedhessenek felül a „rossz ösztönök”, azok a „démonok”, amelyek az öreg kontinensen a XX. században többször megbontották a békét.
Az eseményen – amelyet a Batthyány-alapítvány és a Szabad Európa Központ rendezett – Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy meg kell őriznünk nemzeti értékeinket, és anyanyelvünkön kell továbbadni tudásunkat, mert „csak így élhet tovább a nemzet”. Az ünnepi rendezvényen felszólalt Martonyi János volt külügyminiszter és Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke is.

Megöltek egy nőt Budapesten