Amerikai geológuskutatók megállapították, hogy Ausztrália északnyugati részén, az óceán partjától százhatvan kilométerre, kétezer méterrel a tengerfenék alatt egy nyolc-tíz kilométer átmérőjű meteor rejtőzik, amely 250 millió évvel ezelőtti becsapódásával drámai hatást gyakorolhatott a Föld élővilágára – adta hírül a CNN.
A tudósok már régóta egyetértenek abban, hogy abban az időszakban kipusztult a szárazföldi fajok – túlnyomórészt hüllők – hetven és a vízi élőlények kilencven százaléka. A „nagy halál”-ként ismert jelenség egyik lehetséges okát a szibériai tűzhányók aktivitásában látták, illetve a vulkánkitörések által előidézett üvegházhatásban. Az olajfúró berendezések segítségével meglelt ősmeteor azonban – sok hasonló méretű társával együtt – ugyancsak alkalmas lehetett a földi evolúció menetének megváltoztatására. Becslések szerint hatvan, néhány kilométer átmérőjű meteor becsapódásának együttes hatása még akkor is átalakíthatta és az élőlények nagy részének elviselhetetlenné tehette a Föld éghajlatát, ha hosszú idő telt el két becsapódás között.
A meteor által létrehozott krátert egy olaj után kutató ausztrál cég fedezte fel a hetvenes években, de sokáig senki nem ismerte az eredetét. Az olajkutatók felvették a kapcsolatot amerikai geológusokkal, s végül lehetővé vált, hogy laboratóriumban elemezzék a kráterből származó ásványmintákat. Ezek megüvegesedett földpátnak bizonyultak, ami kétségtelenné tette, hogy égi jövevény maradványai.

„Még az anyák napja előtt sem hagyja ki a hazugságokat a bolond brüsszelita bohóc”