Demszky Gábor főpolgármester maratoni „városlását” és a baloldali dominanciájú közgyűlési többség öntudatos tétlenkedését már egyáltalán nem tolerálja a budapesti társadalom zöme, s változásra vágyik a legkülönbözőbb közvélemény-kutatások, lakosság körében végzett felmérések szerint. Orbán Viktor, a polgári kormány miniszterelnöke a központ létrehozásának áprilisi bejelentése alkalmával úgy fogalmazott, Budapest szó szerinti és átvitt értelemben is kátyúba jutott, így változtatni kell a jelenlegi állapotokon. Arra is kitért: nem várathat magára egy új fővárosi közélet megszervezése, amelyben immár nem a meddő, terméketlen álviták lesznek a meghatározók, hanem a valódi, mindennapjainkat érintő kérdésekről szólnak majd.
Cselovszki Zoltán, a központ létrehozásának szervezője és leendő vezetője lapunknak elmondta, az áprilisi bejelentés óta eltelt időszak, a budapestiek nagyfokú érdeklődése visszaigazolta a bontakozó központ létjogosultságát. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt elnöke is megerősítette: érzéketlen az az ember a tömeglélektani folyamatok iránt, aki nem veszi észre, hogy szinte kézzelfogható a lakosság körében a jobbítás iránti igény. „Szinte benne van a levegőben a türelmetlenség, a tenni vágyás a rendezett, európai viszonyok érdekében” – mondja Cselovszki.
Az Új Budapest Központ még csak most alakul, ám egyáltalán nem a jövő, hanem a jelen zenéje a megfelelő épület megtalálása. Az ideális épületet már keresik, a tervek szerint olyan pontján a városnak, amelyet szívesen keresnek fel az emberek véleménycserére, akár egy kis kvaterkázásra. Pár héten belül látogatható lesz az internetes honlapjuk is, várják az állampolgári észrevételeket, a különböző elgondolásokat. Az intézmény egyesületi formában működik, de az eddigi érdeklődés nyomán körvonalazódik egy támogatói hálózat is, amely nagyban építeni fog a különféle civil szerveződésekre. Valódi intézetként fognak működni, munkacsoportok létesülnek az egyesületen belül, s a legégetőbb kérdésekről szakmai tanulmányokat rendelnek meg az adott problémakörök legavatottabb szakértőitől.
S hogy milyen legyen az új Budapest? Talán nem patetikus, ha úgy fogalmazunk: méltó régi nagy híréhez. Mert nem a múltba, hanem a jövőbe nézünk, ha felidézzük Budapestnek azon korszakait, amikor a századfordulón és a XX. század első felében az európai kortársak a régió, Közép-Európa fővárosaként tartotta számon. Cselovszki Zoltánék a régi rang visszaszerzéséért szállnak síkra, s úgy gondolják, ehhez a célhoz méltó társakra találnak a lokálpatrióta, tenni vágyó fővárosi polgárságban. A városvédelmi szakember felvázolta a hármas célt: a sajátosan budapesti életformát kell modern formában újrateremteni, a nemzet fővárosát vissza kell helyezni eredeti jogaiba, a legfontosabb terv pedig arra vonatkozik, hogy az ország első és legpatinásabb települése valódi regionális központként funkcionáljon. Cselovszki szerint ezért is reális elgondolás, amit Orbán Viktor jelentett be: 2010-re pályáznunk kell az Európa kulturális fővárosa megtisztelő címre. Erre predesztinál múltunk, geográfiai helyzetünk, valamint a történelmünkben rejlő mindazon hagyomány, amely a népek, népcsopor-tok folyamatos építő egymás mellett élésében nyilvánult meg. Emlékeztetnünk kell Európát és saját magunkat is, hogy Budapest mindig etnikumokat befogadó, asszimiláló metropolis volt, elég, ha arra gondolunk, hogy voltak olyan városrészek még a XIX. század végén, ahol alig lehetett magyar szót hallani, mégis – ahogy akkor mondták – „jó magyar emberek” lakták, függetlenül attól, hogy német, görög, szlovák vagy zsidó identitásúak is voltak. Arra a felvetésünkre, hogy az Új Budapest Központ életre hívását sokan a baloldalról kampányelemként értékelik, Cselovszki Zoltán értetlenségének adott hangot. Mint mondta, intézményük mindig konkrét célok, feladatok mentén fog munkálkodni, nem politikai széljárások motiválják döntéseiket. Ha valaki pártpolitikát lát abban, hogy szeretnének alternatívát felmutatni a fővárosi lakáshelyzet megoldására, a lepusztított közparkok rendbehozatalára és újak létrehozására, vagy abban, hogy az önkormányzati finanszírozás hogyan tehető hatékonyabbá, annak azt tanácsolják: sürgősen forduljon mentálhigiénés szakemberhez az ellenségképe leküzdése érdekében. De hát Demszky Gábor főpolgármester már az Új Budapest Központ bejelentésének hírére igen ingerülten reagált, s többek közt azt mondta, örül neki, hogy a Fidesz végre támogatni akarja Budapestet, s helyrehozni azt a kárt, amit négyéves kormányzása alatt okozott. A központ vezetője hangsúlyozta: véget kell vetni annak a még a jobboldal egy részét is félrevezető legendának, hogy a polgári kormány alatt büntetésben lett volna a főváros. A Nemzeti Színház, a Millenáris Park, a MOM-park, a Terror Háza, a lágymányosi egyetemi központ, a Sándor-palota mind-mind olyan beruházás volt, amelyet a konzervatív koalíció hozott tető alá, s akkor még nem is említettük, hogy a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont létrehozataláról is az Orbán-kormány döntött s rendelt hozzá pénzeszközöket. Mindannyian emlékezhetünk továbbá arra, hogy a Budapest Sportcsarnok valójában készen állt a 2002-es kormányváltás idejére, a mostani kabinetre csupán az ünnepélyes szalagátvágás verítékes feladata hárult. Mi épült azóta? – tette fel a kérdést Cselovszki.
Változnia kell tehát a városnak, s ha már a jelenlegi városvezetés nem képes rá, a benne lakó polgároknak – vonja le a következtetést az Új Budapest Központ vezetője. Ahhoz pedig, hogy a kedvező és igen sürgős szemléletváltozás végbemenjen, talán Fábry Sándornak a központ bejelentésekor mondott intenciói szolgálhatnak irányadóul: Kedves budapestiek! Vége már a tanácsrendszernek, ébredjünk rá, hogy felesleges felülről várni az utasításokat. Igen, felelős a város vezetése és a mindenkori kormány Budapest állapotáért, de nekünk magunknak is tennünk kell valamit saját városunkért. Ezért fogjunk össze egymással.
origo.hu
Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!
